Már 2021 is rosszul sikerült a nyugdíjpénztárak számára, 2022 azonban még feketébb lett. A több mint egymillió önkéntes nyugdíjpénztári tag többsége csalódottan veheti majd kézbe az egyenlegérõl szóló, néhány hét múlva érkezõ értesítést. A legkevésbé kockázatosak kivételével ugyanis jóformán minden portfólió mínuszban zárt – írta a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak szeptember végéig 187,33 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el, ami történelmi rekord. Azóta valamelyest ugyan korrigált a piac, de a bukás így is tetemes.

Jobbára csak a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapok értek el pozitív hozamot. Az MNB honlapján elérhetõ árfolyamadatok alapján az OTP kockázatkerülõ alapja teljesített a legjobban, több mint 8 százalékot hozammal, a nyomában a második helyen a Honvéd pénzpiaci alapja áll, szintén valamivel 8 százalék fölötti teljesítményével.

A többi alacsony kockázatú - legalább 75 százalékban állampapírokat vagy bankbetéteket tartó - portfóliók rosszabbul zárták az évet. Voltak olyan alapok, amelyek árfolyama 8 százaléknál is többet esett, sõt a Honvéd nyugdíjpénztár klasszikus alapja 10 százalékosnál is nagyobb mínuszban zárt.

A legtöbb pénztártag ráadásul nem is alacsony kockázatú, hanem úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióban tartja a megtakarítását. A közepes kockázatú, részvényeket 25-40 százalékos arányba tartó alapokba kerül ugyanis minden olyan pénztártag, aki nem választ külön portfóliót.

Ezek közül tavaly a Pannónia alapja vitte el a prímet mínusz 3,59 százalékos hozammal. Pozitív hozam ebben a kategóriában nem volt, akadt azonban több olyan nyugdíjalap, amelyiknek a vesztesége a tíz százalékot meghaladta, köztük olyan nagy pénztárak portfóliói, mint az Aegon vagy az Allianz.

Ez azt jelenti, hogy százezrek számlája került két számjegyû mínuszba tavaly, ezek a pénztártagok reálértéken számolva a nyugdíjcélú megtakarításaik legalább negyedét elveszítették tavaly. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pénztárak hosszú távon is rosszul teljesítenek majd.

Egy-egy gyengébb idõszak veszteségét a késõbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta    Fotó: Freepik

Az MNB már tavaly is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb idõszak veszteségét a késõbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta. Azaz reálértéken is növelve a tagok jövõbeli nyugdíjcélú kifizetéseit.

Miután a tõzsde tavaly nem esett annyit, mint a hazai kötvénypiac. Ráadásul a nemzetközi tõkepiacokon befektetõ alapok akár a forint gyengülésén is profitálhattak. Mindenesetre a 40 százalék fölötti részvényhányadot tartó alapok hozama mínusz 5,15 és mínusz 13,82 százalék között alakult.

A rendszeres kisösszegû nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredõ kockázatokat a változékonyabb idõszakokban, hiszen árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható. A tagoknak ezért a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelõen érdemes hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres befizetésekkel ellensúlyozni a hozamok kilengéseit.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma alig éri már el az 52 ezret, és a kitartó tagság szintén nem fog örülni annak, amit az egyenlegértesítõn lát majd. Ezeknél az intézményeknél a növekedési portfóliók a legnagyobbak, amelyek kivétel nélkül mínuszban zárták a tavalyi évet, 7,46-8,92 százalékos lett a veszteségük.