Számottevõ változásokkal indul 2023 az adók, járulékok és támogatások terén is. Az Index összegyûjtötte a legfontosabb újdonságokat.

I. A minimálbér-emelés és annak adó- és juttatási vonzatai

Január elsejétõl emelkedik a minimálbér és az összes, ehhez kapcsolt értékmeghatározás. A minimálbér összege a 2022-es bruttó 200 ezer forintról 232 ezerre emelkedik, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint lesz. Ez 154 270 forintos nettó minimálbért jelent, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó 197 106 forintot vihetnek haza januártól

A minimálbér-emeléssel párhuzamosan a következõ juttatások összeghatára is változik majd.

–GYED: alapesetben az utolsó kereset 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér összegének kétszeresének 70 százaléka – bruttó 324 800 forint lehet

– Nagyszülõi GYED: a számítás összege a nagyszülõ naptári napi jövedelme (nyugdíj+esetleges munkavégzés, illetve egyéb jövedelem alapján), de a maximális összeg itt is a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka a juttatás – azaz 324 800 forint.

– Diplomás GYED: felsõfokú alap- vagy szakképzésben, felsõoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevõk a minimálbér 70 százalékát, 162 400 forintot kapnak. A mester-, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevõ hallgatók a garantált bérminimum 70 százalékát kapják gyermekgondozási díjként (GYED), ami 207 480 forintot jelent.

– Gyermekek otthongondozási díja (gyod): a minimálbér összegével megegyezõ a juttatás mértéke, azaz bruttó 232 ezer forint.

– Táppénz: a napi átlagkereset 60 százaléka jár alapból (kórházban töltött idõ alatt 50 százalék), ám a napi maximum összege a minimálbér kétszeresének 30-ad része, ami napi 11 160 forintra emelkedik 2023-ban.

– Álláskeresési járadék: az összegét a kérelem benyújtását megelõzõ négy naptári negyedév befizetett munkaerõpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdõ napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.

– Betegségek után érvényesíthetõ szja-kedvezmények: a cukorbetegek, a laktóz- vagy gluténérzékenyek, hallási, látási vagy mozgásszervi fogyatékossággal élõk a minimálbér harmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. A kedvezmény összege így 2023-ban havonta 11 600 forintra emelkedett.

– Tanuló- és szakképzési szerzõdéses pénzbeli juttatások: ezek összegét is a minimálbér összegéhez kötik a legtöbb esetben.

– Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthetõ kedvezmény: a munkáltatóknak a foglalkoztatás 4. és 5. évében a kedvezmény maximális mértéke a minimálbér maximum 50 százaléka.

Elegendõ az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente teljesítenie    Fotó: Freepik

II. Családtámogatások

– Az már korábban tudható volt, hogy eredeti feltételei mellett marad a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitellehetõség.

– Újból meghosszabbították ugyanakkor a falusi CSOK-ot, ám például változott a településlista, ahol igénybe vehetõ a kedvezményrendszer. Az eredeti formájában él tovább a Babaváró támogatás is – egészen 2024 végéig.

– A gyermeket vállaló nõk 30 éves korukig teljes szja-mentességet élveznek. A felsõfokú tanulmányok befejezését követõen legkésõbb 2 éven belül megszületõ gyermekek után az anya teljes diákhitel-tartozását elengedik.

– 10 napos apasági szabadságot vehetnek igénybe újszülött, illetve örökbefogadott gyermek esetében az édesapák.

– Felfüggesztésre került ugyanakkor a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, s csak meghatározott cél – napelemes rendszerek telepítése – esetében fogad be a Magyar Államkincstár támogatási igénybejelentést felújítási támogatásra –, de azt is csak 2023. március 31-ig.

Január 9-tõl megszûnnek a Széchenyi Pihenõ Kártya (SZÉP-kártya) korábbi alszámlái    Fotó: kormany.hu

III. Változások a SZÉP-kártyánál

Egyelõre ideiglenesen, de január kilencedikétõl megszûnnek a Széchenyi Pihenõ Kártya (SZÉP-kártya) korábbi alszámlái (a szabadidõ, vendéglátás és szálláshely), és az eddigi három zsebbõl csak a szálláshelyé marad meg. Az addig a három különbözõ zsebben lévõ összegeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek.

Ugyanakkor a SZÉP-kártyával fizethetõ szolgáltatások változatlanok maradnak: a megmaradt szálláshely alszámláról lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három kategória bármelyikérõl lehetett.

Fontos tudni, hogy az el nem költött összegek esetében az összevonás nem okoz változást, azaz a 2022. október 15-ig a SZÉP-kártyákra utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen elkölteni, ezt követõen a fennmaradó egyenlegre a szolgáltatók 15 százalékos díjat terhelhetnek.

IV. Áfaváltozások

o Az új lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes kulcsa: a szabályozást 2024. december 31-ig meghosszabbították. Ha az építési engedélyt 2024. december 31-ig véglegesítik, akkor a kedvezményes kulcs az értékesítéskor 2028. december 31-ig alkalmazható lesz.

Változott ugyanakkor az új ingatlan fogalma is – eszerint 2023. január 1-tõl új ingatlannak csak akkor nevezhetõ az adott lakás/ház, ha ingatlan elsõ rendeltetésszerû használatbavétele még nem történt meg, vagy ha meg is történt, de a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

o Fordított adózás: megváltozik az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka fogalma. Minden olyan tevékenység, amely hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történõ bejelentéshez kötött Ingatlan létrehozatalára, bõvítésére, átalakítására és egyéb megváltoztatására irányul, minden esetben kötelezõen a fordított adózás körébe tartozik január 1-tõl.

Továbbá 2026. december 31-ig fordított adózás mellett lehet üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékû jogot (karbonkvótát) átruházni, valamint meghatározott VTSZ-szám alá tartozó gabonákat, illetve vas- és acélipari termékeket értékesíteni.

o Távértékesítés és online szolgáltatásnyújtás: ilyen tevékenységek esetében az alanyi adómentes vállalkozás nem járhat el alanyi adómentes minõségében, ezen értékesítéseknél jogosult az elõzetesen felszámított adó levonására, valamint import távértékesítés esetében az importáfa levonásba helyezésére is. A fentiek miatt ezen ügyletek ellenértéke így nem számít bele az adómentességi értékhatárba.

A helyi iparûzési adó esetében valamennyi vállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg, élhet az egyszerûsített adóalap-megállapítás lehetõségével    Fotó: Freepik

V. Vállalkozásokat érintõ fõbb adóváltozások

– Átalányadózás

o Az átalányadó-választást nem gátolja meg a választást megelõzõ évre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévben ugyanakkor az átalányadóra vonatkozó, az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedelemben ötvenszeresét) kitevõ bevételi értékhatár ugyanakkor megmaradt.

o A korábbi havi bevallás helyett elegendõ az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban megtennie és az érintett összegeket befizetnie.

o A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak a vállalkozásnak, aki kilép vagy a szabályok (pl. a bevételi értékhatár meghaladása) miatt kikerül a kedvezményes adó hatálya alól.

– Kiva:

o 2023-tól nem választhatja adózási formaként a kisvállalati adót (kiva) az a társaság, amely a bejelentkezést megelõzõ adóévben a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre.

o A szabályok szerint januártól az a cég, amelyik a kamatlevonási-korlátozási szabályok, vagy a társaságiadó-szabályok tõkekivonásra és adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek (hibrid instrumentumok, strukturált ügyletek) alkalmazásával társaságiadóalap-módosítást hajt végre, az adóév elsõ napját megelõzõ nappal kikerül a kiva hatálya alól.

– Helyi iparûzési adó

o Egyszerûsített adóalap-megállapítás: valamennyi vállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot (átalányadózó kereskedõk esetében a 120 millió forintot) nem haladja meg, élhet az egyszerûsített adóalap-megállapítás lehetõségével. A kivás vállalkozások a kisvállalati adóalapjuk 20 százalékában állapíthatják meg iparûzési adóalapjukat.

– Ekho

o Az egyéni vállalkozók abban az évben is is ekhózhatnak, amelyben katás egyéni vállalkozóként tevékenykednek.

– Szocho

o Külföldi elõadómûvészek és stábtagok esetében kiterjesztették az EU-n kívüli, ám a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból Magyarországra érkezett, s itt egyszerûsített adózást választó elõadómûvészekre és stábtagokra is a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet.