A megváltozott KATA-törvény miatt a kisadózók jelentõs többsége – aki nem taxis vagy nemcsak magánszemélynek számláz – új adózási módszert kell, hogy válasszon. A szóba jöhetõ lehetõségek mindegyikével rosszabbul jár a vállalkozó, hiszen magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint eddig.

Az azuzlet.hu gazdasági portál dr. Marsa Norbert, a PwC menedzsere segítségével vizsgálta meg a szóba jöhetõ alternatívákat.

Az egyéni vállalkozók átalányadózása, amely ugyan a KATA-nál valamivel kevésbé kedvezõ adózási formaként szolgálhat, de hasonlóan minimális adminisztrációval jár, amit a kisadózók akkor választhatnak október 31-ig, ha az új törvény értelmében kikerülnek a KATA körbõl.

Ebben az esetben felsõ korlátként egy 24 millió forintos bevételi értékhatár van meghatározva. Az adózási forma azért „átalány”, mert egy 40 százalékos átalányköltség elszámolására ad lehetõséget a személyi jövedelemadó törvény. Ugyanakkor kiskereskedelmi tevékenység esetén ez az érték 90 százalék, illetve egyes további tevékenységek esetén - mint például a szellemi szabadfoglalkozásúak - akár 80 százalék is lehet.

Egyes lehetõségeknél igencsak megnõ az adminisztráció, mindenképpen szükséges egy könyvelõ alkalmazása      Fotó: freepik.com

Ez egy relatíve kevés adminisztrációval járó, egyszerû formája az adózásnak, ahol a költségek levonása után megmaradt jövedelembõl további 1,2 millió forint adómentesnek számít az egyéni vállalkozó számára. Ebben az adózási konstrukcióban a személyi jövedelemadót (15%), a társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (13%), a SZOCHO-ot is meg kell fizetni, amely együtt egy 46,5 százalékos adóterhelést jelent. A KATA havi 50.000 forintos adóterhével szemben.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a KATA esetében 12 milliós bevétel mellett az éves adóterhelés 600.000 forint volt, ez az egyéni vállalkozók átalányadója esetén – a 40 százalékos költséglevonás és az 1,2 millió forintos adómentes bevételi érték figyelembevétele mellett – magasabb, kb. négyszeres adóteher-növekedést eredményezhet.

A vállalkozói személyi jövedelemadó a másik, késõbbiekben esetleg igénybe vehetõ opció, ahol a költségek tételesen elszámolhatók, vagyis gyakorlatilag gyûjteni kell a költségszámlákat, megfelelõen nyilvántartani, majd azok teljes egészében levonhatók a bevételbõl. Ez az opció könyvelõ nélkül nehezen elképzelhetõ. Emellett – hasonlóan az átalányadózáshoz – az SZJA, a társadalombiztosítási járulék és a SZOCHO megfizetése ugyanúgy szükséges az adóalap alapján.