Úttörõ jelentõségû felmérés készült a külföldön munkát vállaló magyarok körében a BT (British Telecommunications) hazai szolgáltató központja megbízásából. A kutatás azért is különleges, mert a koronavírus járvány kitörése elõtt kérdezték meg ezt az amúgy rendkívül nehezen elérhetõ réteget, és a felmérést megismételték a második hullám után a hazatérési hajlandósággal kapcsolatban. 

A járvány kitörése és elsõ hullámának lezajlása között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3%-a tért tartósan haza. A kintélõk többsége, 59 % lehet nyitott vagy megfontolja a hazatérést hosszútávon. A jelenlegi kint tartózkodás átlagos idõtartama 71 hónap, a válaszadók kétötöde legalább 6 éve tartózkodik külföldön.

A válaszadók döntõ többsége nem tervezi a kint tartózkodásának a végét. Egyötödük tekinti úgy, hogy behatárolt ideig maradnak kint, õk a két mintafelvétel alapján átlagosan 56 hónapra tervezik az ottlétüket.

Azok, akik 2020. március eleje óta hazatértek, hozzávetõleg 2015 közepén mentek elõször tartósan külföldre, azok, akik most is kint vannak, átlagosan 2014 elején, tehát a hazatelepülõknek egy és egynegyed évvel rövidebb a külföldi múltja.

A hazatérõk valamikori távozásában nagyobb szerepe volt a jövedelmi viszonyoknak, de befolyásolták a döntést szakmai szempontok is, különösen a munkavégzéssel összefüggõ tárgyi, infrastrukturális feltételek illetve a szakmai elõmenetel lehetõsége.

A válaszadók döntõ többsége nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik   Fotó: freepik.com

A kint élõk mindössze alig kétötöde ítéli meg úgy, hogy a képzettségének teljes mértékben megfelelõ munkát végez, és valamivel többen vannak, akik képzettségének semmi köze nincs ahhoz, amit dolgoznak. Ez az eltolódás sokkal inkább jellemzõ a 40 évesnél fiatalabbakra, mint az idõsebbekre, és a kevéssé képzettekre.

A válaszadók döntõ többsége nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik, minden negyedik kint élõ magyar helyi kisvállalkozásban alkalmazott, és 8 százaléknak saját vállalkozása van.

A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. A válaszadók egyhetede végez magas szintû, (felsõfokú végzettség önálló alkalmazását igénylõ) munkát. A háztartási alkalmazottak, illetve szakképzetséget nem igénylõ munkát végzõk aránya 7 százalék.

A válaszadók átlagosan 688 ezer forintnyi pénzt keresnek a munkájukkal. Ez valamelyest több mint amennyit szûk egy évvel ezelõtt kerestek (656 ezer forint). Ez több mint két és félszerese annak, amit megítélésük szerint ma Magyarországon megkeresnének, és több mint három és félszerese a távozásuk elõtt otthoni jövedelmüknek. A jövedelem szinte minden társadalmi csoportban nõtt.

Ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a hazatérésüket, a legtöbben a jövedelmi lehetõségek és a hétköznapi élet minõségének javulását várják el. Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, a válaszadók háromötöde kizártnak tartja, hogy egy éven belül hazatérjen, és immáron 7 százalék mondta ezt biztosra.

A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya     Fotó: freepik.com

A kutatás szerint a visszatérést a megkérdezettek 17%-a tervezi, további 42% pedig bizonytalan a kérdésben: nem tudja, vagy nem tervezi kint tartózkodása végét. Életkor szerint a legfiatalabbak tartják a leginkább valószínûnek, hogy hazatérnek, és a 40-44 év közöttiek körében a legkisebb ez az érték. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét.