Magyarországon a családok megtakarításaikat döntõen ingatlanokba, lakásokba fektetik, ezt támasztja alá az a hivatalos statisztika, miszerint a háztartások reáleszközeinek, vagyis anyagi, tárgyi formában rendelkezésre álló vagyoni elemeinek több mint kétharmada ingatlan. És annak ellenére, hogy 2020 márciusában sok ingatlantulajdonos amiatt aggódott, hogy a lakásárak zuhanórepülésbe kezdhetnek, egy jelentõsebb árcsökkenés után az árak szûk egy év alatt vissza is kúsztak a korábbi szintre.

A szakértõk kevés esélyt látnak arra, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan felezõdjenek az árak, a hozam és a várható értéknövekedés miatt ugyanis még mindig jó üzletnek gondolják a lakásvásárlást, az ingatlanokat ugyanis nem terhelik jelentõs adók. Ráadásul az állami támogatásokon kívül a bankok hitelezési hajlandósága is megmaradt, és mindez pedig a vásárlókat bátorítja.

Az utóbbi hónapokban a hétköznapi befektetõk kezdtek el leginkább mozgolódni, keresik a jó vételeket, és figyelemmel kísérik a piac változásait. Az úgynevezett szükségvásárlók, akik jellemzõen nagyobb ingatlanba szeretnének költözni vagy más városban kezdenének új életet, szintén jelen vannak, amiben nagy szerepe lehet az állami támogatásoknak.

Jó üzlet a lakásvásárlás, mert az ingatlanokat ugyanis nem terhelik jelentõs adók    Fotó: freepik.com

„Magyarországon az ingatlanadó mértéke nem olyan nagy, mint Nyugaton. Külföldön nem éri meg házat vagy lakást birtokolni, mert ha nincs hasznosítva, folyamatos veszteséget termel. Mivel nálunk a terhek nem jelentõsek, jó hozamot ad az ingatlan. A befektetõi jelenlét a piacon összességében árfelhajtó hatású” – állította Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakember kevés esélyt lát arra, hogy csökkenjenek az árak, hosszú távon inkább egy lassú emelkedést vár. Úgy véli, az ingatlanbefektetés mellett szól az is, hogy tulajdonképpen csak egyetlen vetélytársa van, mégpedig az állampapír, azon kívül minden kockázatosnak számít a jelenlegi piaci környezetben.