Azon túl, hogy a válás szinte minden esetben komoly lelki sérüléseket okoz, a vagyonmegosztáson is túl kell esni. De elõfordulhat vajon, hogy a válás során az akár meglévõ nyugdíj-megtakarításunkat is elveszítjük? Nos, a bankmonitor.hu szakértõinek segítségével kerestük erre a választ.

Egy biztos, a házastársak válásának egyik következménye a Ptk. 4:34 paragrafusa alapján a vagyonmegosztás, amelybe bizony a nyugdíjbiztosítási szerzõdés is beletartozik. Ha a házastársak kötöttek vagyonjogi szerzõdést a házasságkötés elõtt vagy az alatt, akkor ebben arról is rendelkezniük kellett, hogy a nyugdíjbiztosítási szerzõdés kinek a kizárólagos tulajdonát képezi. Ilyenkor tehát a szerzõdésben leírtak a döntõek.

Ha a házastársak kötöttek vagyonjogi szerzõdést a házasságkötés elõtt vagy az alatt, akkor váláskor sincs gond      Fotó: freepik.com

Ha nincs ilyen szerzõdés, akkor a házassági életközösség idõtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn a törvényes magyar vagyonjogi rendszer alapján. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közösvagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, továbbá a közös vagyontárgyak terheit és a vállalt kötelezettségbõl eredõ tartozásokat is közösen viselik. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlõ arányban illeti meg.

A nyugdíjbiztosítás egy nyugdíjkiegészítõ megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ számla mellett. Az adott évi díjbefizetés után 20% adókedvezményt lehet igénybe venni, amelynek a felsõ határa évente 130 000 forint. A nyugdíjbiztosítási szerzõdések minden esetben a szerzõdéskötés-kori nyugdíjkorhatár elérésekor járnak le. Ez jelenleg 65. életév betöltése.

A legjobb megoldás az, ha a biztosítotté marad a szerzõdés, õ pedig kifizeti a másik felet    Fotó: freepik.com

A nyugdíjbiztosítási szerzõdés esetén a szerzõdõ – aki a díjfizetõ és az adókedvezmény jogosultja – lehet akár a biztosítottól eltérõ személy is. A biztosított az, akinek az életére kötötték a szerzõdést, így a szerzõdés az õ nyugdíjba-menetelekor jár le. A nyugdíjszolgáltatásokra nem lehet más kedvezményezettet jelölni, csak a biztosíttat.

Az egyik házastárs, mint szerzõdõ által kötött nyugdíjbiztosítási szerzõdés értéke a közös vagyon részét képezi, ha a szerzõdést a házastársi vagyonközösség idején kötötték, illetve a díját is ekkor fizették. Ezért a vagyonmegosztásnál a nyugdíjbiztosítási szerzõdést is figyelembe kell venni. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy a visszavásárlási érték nem azonos a befizetett díjjal! Ám még kedvezõtlenebbé teszi a helyzetet az, hogy a nyugdíjbiztosítás megszûnésekor az igénybe vett adókedvezményt – ami a nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb elõnye – 20 százalékkal növelve kell visszafizetni az államkasszának.

A vagyonmegosztásnál a nyugdíjbiztosítási szerzõdést is figyelembe kell venni       Fotó: freepik.com

Ezért a legjobb megoldás az, ha a biztosítotté marad a szerzõdés, õ pedig kifizeti a másik felet. A biztosítási szerzõdésekben ugyanis, különösen a nyugdíjbiztosítások esetében, a biztosított személye nem változtatható meg a tartam alatt, vagyis nem lehet kicserélni valaki mással, tehát a szerzõdõ nem válhat biztosítottá. Viszont arra van lehetõség, hogy a biztosított a szerzõdõ helyébe lépjen és a továbbiakban õ folytassa a díjfizetést és gyakorolja a szerzõdõt megilletõ jogokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítotté lesz a szerzõdés, a szerzõdõt pedig, mint a vagyonmegosztásban résztvevõ másik felet kifizeti.

Abban az esetben, ha a szerzõdõ fél az egyik házastárs, a biztosított viszont egy harmadik személy, akkor a vagyonmegosztásba be kell vonni a biztosítási szerzõdést, hiszen a díjfizetés a közös vagyonból történt. Amennyiben viszont a biztosított az egyik házastárs, és a szerzõdõ a harmadik személy, aki a biztosítás díját fizette, akkor nem lesz a nyugdíjbiztosítás a vagyonmegosztás része, hiszen nem a házastársak vagyonából fizették a díjat.