Az elmúlt években a világon mindenhol intenzíven növekszik az internetes vásárlásokhoz kötõdõ csalások száma. Rendkívül sokféle formában jelentek meg a bûncselekmények a kibertérben, így például adathalász e-mailek, szolgáltatói hívásnak tûnõ telefonos adatszerzési kísérletek, csomag érkezésérõl tájékoztató SMS formába bújtatott kártékony programok. A bûncselekmények célja a személyes pénzügyi adatok megszerzése, ezért a megelõzés a védekezés leghatékonyabb eszköze.

Tavaly mintegy 70 ezer visszaélés történt, és csaknem 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni a bankkártyacsalók. Egymillió bankkártyás fizetési tranzakcióból 73 esetben merült fel tavaly a csalás gyanúja, és egymillió kártyával elköltött forintból 174 forint kerülhetett csalók kezébe. Ez pedig azt jelenti, a kártyás vásárlásokhoz képest minimalizált a csalások és visszaélések száma. Ugyanakkor az elkövetõk sokszor hivatalok, bankok nevében telefonálnak, vagy küldenek elektronikus levelet.

A bûncselekmények célja a személyes pénzügyi adatok megszerzése, amivel aztán az érintettek bankszámláihoz is hozzáfértek      Fotó: freepik.com

Az elmúlt hetek csalási kísérletére, amikor az elkövetõk hamis csomagértékesítõ SMS-sel trükközve próbáltak személyes adatokat szerezni. A csomagküldõs csalás több európai országban komoly következményekkel járt, Spanyolországban a használatban lévõ mobiltelefonok 15 százalékát megfertõzte, és tömeges anyagi károkat okozott, az érintetteket nemcsak a telefononként kiküldött több száz SMS költsége terhelte, hanem az is, hogy a megszerzett pénzügyi adatokkal az érintettek bankszámláihoz is hozzáfértek.