Piaci elemzõk szerint megfelelt a várakozásoknak az infláció márciusi emelkedése, és a világpiaci olajárak valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt a drágulás további gyorsulására számítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok ára 6,6 százalékkal lett magasabb, mint februárban volt és 17,7 százalékkal emelkedett tavaly március óta. A dohányáruk 17,5 százalékkal drágultak egy év alatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezetõ elemzõje az MTI kérdésére kijelentette, a piaci várakozásoknak megfelelõen gyorsult a fogyasztói árak növekedése márciusban. A meglepetést az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál mérsékeltebb növekedése okozta. Ugyanakkor úgy véli, az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt lazításra sem lehet számítani. Az inflációs kockázatok jelentõs növekedése miatt az év második felében kisebb szigorításra kerülhet sor. Suppan Gergely idén 3,9-4,0 százalékos átlagos inflációra számít.

Az elemzõk a világpiaci olajárak valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt a drágulás további gyorsulására számítanak     Fotó: freepik.com

Virovácz Péter, az ING Bank vezetõ elemzõje a következõ hónapokban az infláció további jelentõs erõsödésre számít a bázishatások és az újranyitással együttjáró keresleti sokk következtében. Várakozása szerint akár 5 százalék fölé is emelkedhet a mutató átmenetileg. Az év egészét tekintve 4 százalékos átlagos inflációval számol. Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje szintén úgy látja, hogy a következõ hónapokban az infláció további gyorsulása várható. Áprilisban és májusban a 4,5 és 5 százalék közötti tartományba kerülhet az árindex, a szakértõ utána számít csak lassulásra. 

Regõs Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetõje azt emelte ki, hogy az infláció márciusi gyorsulásában az üzemanyagárak és a dohánytermékek áremelkedése mellett fontos szerepet játszik a bázishatás is. Ugyanis a tavaly tavaszi korlátozások idején a kereslet visszaesése miatt az olajárak csökkentek, így a benzinár is alacsonyabb volt. A következõ 1-2 hónapban a bázishatások miatt növekvõ inflációval számol a szakértõ, ezt követõen pedig a nyitás nyomán bekövetkezõ áremelkedések határozzák majd meg a pénzromlás ütemét.