A fejlett világ országaiban a nyugdíjrendszerek több pillérre is támaszkodnak. Ilyenek például az állami nyugdíj, a foglalkoztatói nyugdíjformák, illetve természetesen a saját megtakarítások. Magyarország több szempontból is sajátos helyzetben van a bankmonitor.hu szakértõi szerint. Egyrészt nálunk gyakorlatilag nem létezik a foglalkoztatói nyugdíjpillér, másrészt még viszonylag csekély a saját megtakarítások hatékonysága.

Ezek miatt a magyar nyugdíjasok rendkívüli mértékben ki vannak szolgáltatva az állami nyugdíjnak. Az állami nyugdíjak azonban messze elmaradnak a bérektõl: az átlagos nyugdíj alig teszi ki az átlagbér 50%-át, így az, aki nem tett félre korábban megfelelõ tartalékot, az komoly életszínvonalbeli csökkenéssel lesz kénytelen megbirkózni. Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer maga is fenntarthatósági problémával küzd.

Az életminõség javulása ugyanis lehetõvé tette, hogy sokkal többen megérjék az idõskort, és ez a nyugdíjrendszer szempontjából problémát okoz, mert ezzel egyidõben kevesebb gyermeket vállal a társadalom. Ennek pedig az a következménye, hogy jóval kevesebb fiatal fog az idõsödõ generációk helyébe lépni. A társadalom elöregszik, és ez okozza tehát a nyugdíjrendszer kényszerû fenntarthatatlanságát, mert rövidesen nem lesz elegendõ adófizetõ a nyugdíjak kitermeléséhez.

Az átlagos nyugdíj alig teszi ki az átlagbér 50 százalékát     Fotó: freepik.com

Jelenleg még elmondhatjuk, hogy a lakosság legnagyobb része az aktív dolgozók táborát erõsíti. 2060-ra már ez is megváltozhat: a legszélesebb korosztályok az akkori idõsek közül fognak kikerülni. Bevett módszer a fejlett országokban, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyának megõrzése érdekében fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Az adatok mindenhol a 60-67 éves intervallumban helyezkednek el, de azon belül nagyon változatosan alakulnak. A lengyel és osztrák nõk például 60 éves korukban, míg olasz társaik csak 67 éves koruktól mehetnek nyugdíjba.

Ez Magyarországon jelenleg is zajlik: idén még 64,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni, 2022-tõl viszont 65 évre emelkedik a korhatár, azaz több ideig fizetik a járulékokat az idõsödõ dolgozók. Így a következõ esztendõtõl az 1957-tõl született aktív dolgozókra már ez érvényes. Ráadásul a katás vállalkozók az alacsony közteherviselésük miatt igen alacsony nyugdíjat kapnak.

Akik kellõen korán elkezdik, és megfelelõ összegeket takarítanak meg, õk majd stabil jövedelemre számíthatnak az állami nyugdíjon felül      Fotó: freepik.com

Az állam persze másként is készül már most arra az esetre, ha a nyugdíjhelyzet véglegesen tarthatatlanná válna. Nem véletlenül rögzítették az Alaptörvénybe a kötelezõ szülõtartás intézményét, ami alapján a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikrõl. Még az állam helyett is.

2016-ban a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya úgy látta, még 20 évig tekinthetõ megoldottnak a nyugdíjak finanszírozása. Hogy mi lesz utána? Nos, a mai aktív dolgozók számára az egyetlen felelõsségteljes alternatíva a nyugdíj-elõtakarékosság. Ezekkel a megtakarításokkal rendszeresen lehet pénzt félretenni, így az évek során jelentõs tõke halmozódhat fel. Akik kellõen korán elkezdik, és megfelelõ összegeket takarítanak meg, õk majd stabil jövedelemre számíthatnak az állami nyugdíjon felül. Az ilyen nyugdíjcélú megtakarításokra jelenleg 20%-os állami támogatás (SZJA-visszatérítés) is igényelhetõ, legfeljebb évi 280 000 forint értékben.