Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült Fizetési szokások barométere címû tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévõségeiket. A felmérést végzõ Atradius hitelbiztosító szerint a halasztott fizetést leggyakrabban a kis és középvállalati szektorban alkalmazták, mert a szállítók ösztönözni kívánták az értékesítést, és versenyképesek akartak maradni a belföldi piacon.

A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevõitõl       Fotó: freepik.com

A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidõket alkalmaznak. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége - 63 százaléka - arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére, 19 százalék 60 napot, 10 százalék 61-90 napot, míg a maradék 8 százalék 90 napnál is hosszabb határidõt szab az ügyfeleinek. A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevõitõl. Ezen belül 68 százalék önbiztosítást, 62 százalék kereskedelmi hitelbiztosítást, 40 százalék pedig készpénzes fizetést kért az ügyfelektõl.

A magyar cégek átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévõségeiket     Fotó: freepik.com

Vanek Balázs a cég hazai vezetõje az MTI-nek elmondta, a tavalyi erõs lakossági fogyasztás és az export lökhárítóként védte a magyar piacot, részben ez magyarázza, hogy Magyarországon látszólag kisebb a válság, mint a régió több országában. A nehézségek ellenére Magyarországon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenõ nyereségességrõl számoltak be, Magyarországon 39, Kelet-Európában 49 százalék ez a mutató.