Bár sokak számára tabu, a koronavírus-járvány után újra egyre népszerûvé válik a kereskedelmi béranyaság a gazdag nyugati országokban, azonban az erre szakosodott ügynökségek általában szegény, elkeseredett nõket vesznek célba, a közvetítõi díjak magasak, a megrendelõknek pedig gyakran nem egy törvényen kell átgázolniuk, ha kisbabát szeretnének – írta CNBC.

A kereskedelmi béranyaság egy olyan megállapodást jelent, amelyben egy nõnek díjat fizetnek azért, hogy egy másik ember vagy pár számára kihordja a terhességet. Ez különbözik az önkéntes béranyaságtól, amikor a nõ önként vállalja a terhesség kihordását, és elvileg az orvosi költségtérítésen kívül semmilyen ellenszolgáltatás nem fogad el a folyamat során.

A Global Market Insights piackutató cég szerint a globális kereskedelmi béranyasági ágazat értéke 2022-ben 14 milliárd dollárra becsülhetõ – bár a pontos számokat nehéz ellenõrizni, mivel sok megállapodás magánjellegû. Az elõrejelzések szerint ez 2032-re közel 130 milliárdra emelkedhet, mivel a termékenységi problémák egyre nagyobb számban jelentkeznek, és sok azonos nemû pár és egyedülálló ember keres majd alternatív gyermekvállalás lehetõségeket.

A béranyaságra vonatkozó törvények országonként nagyon eltérõk. Magyarországon például illegális, míg Kanadában és az Egyesült Királyságban csak az önkéntesen lehet vállalni. Az USA-ban államonként változik, hogy minden formája engedélyezett, vagy teljes mértékben tilos. Grúziában, Oroszországban, valamint Ukrajnában viszont mindkét formája legális, és ezekben az országokban egy virágzó iparág alakult ki a béranyaság köré – írta meg a Világgazdaság.

Sok ügynökség egyik elõfeltétele, hogy a leendõ béranyák özvegyek vagy egyedülállók legyenek, és hogy már legyen legalább egy gyermekük    Fotó: Freepik

A béranyákra a kereslet elsõsorban a gazdag nyugati országokból érkezik – sok pár a meddõség vagy egyéb tényezõk miatt alternatív megoldást keres, gyakran külföldön, hogy elkerüljék a hazai hosszú várólistákat vagy a magas díjakat. Esetenként a törvények is tiltják a gyakorlatot, vagy kizárnak bizonyos csoportokat, például a meleg párokat a béranyaprogramokból.

„A járvány csökkentette a nemzetközi keresletet a béranyaságra, a felhalmozódott kereslet pedig az utazási korlátozások feloldásával egyszerre szabadult ki a piacra” – mondta Sam Everingham, a Growin Families támogatói csoport igazgatója.

Az ukrajnai háború azonban jelentõsen felborította a béranyasági programokat. A két résztvevõ ország, Oroszország és Ukrajna az ágazat nyugati központja volt, és rengeteg leendõ szülõt vonzott nyugatról az alacsonyabb díjakkal és a kedvezõ jogszabályokkal – ezek közül a legfontosabb, hogy a baba születési anyakönyvi kivonatában a béranya helyett a leendõ szülõket nevezik meg. Azonban ez 2022 februárjában hirtelen véget ért.

A konfliktus az iparágat más országokba terelte, például a közeli Grúziába, ahol a törvények gyakorlatilag megegyeznek az ukránokkal, vagy Mexikóba, ahol az új jogszabályok kedvezõ helyet biztosítanak a béranyáknak és a leendõ szülõknek. E két országban a kereskedelmi béranyasági programok ára 40 és 70 ezer dollár között mozog.

A fõ mozgatórugó az összes piacon az anyagi motiváció. Megnõtt a béranyák iránti kereslet, de az ügynökségi és egészségügyi díjak miatt a béranyák az eredeti összegnek a töredékét kapják meg, sok esetben alig több mint a negyedét annak, amit a leendõ szülõk kifizettek az ezzel foglalkozó cégeknek.

Sok ügynökség egyik elõfeltétele, hogy a leendõ béranyák özvegyek vagy egyedülállók legyenek, és hogy már legyen legalább egy gyermekük. A cégek szerint ezzel azt akarják bizonyítani, hogy a nõ fizikailag és pszichológiailag felkészült a terhességre, és hogy elkerüljék a partnerükkel való vitákat.

Ráadásul a béranyaság mint opció kiszorítja az örökbefogadást, miközben világszerte több millió árva gyermek vár arra, hogy egy szeretõ otthonra találjon. Néhány kivétellel – például sok helyen a meleg párok számára – az örökbefogadás minden potenciális szülõ számára lehetõséget biztosít arra, hogy felneveljen egy gyermeket.