Finnország ma bejelentheti csatlakozási szándékát a nyugati katonai szövetséghez, Svédország pedig hamarosan követheti példáját diplomaták és kormányzati tisztségviselõk tájékoztatása szerint. A felvételi kérelmek hivatalos benyújtását követõen gyors, pozitív elbírálás várható az atlanti szövetségesek részérõl, mely már a közeljövõben lehetõvé tenné NATO-erõk telepítését a két ország területére annak ellenére, hogy a hivatalos taggá válást egy éves ratifikációs folyamat elõzi meg.
Sauli Niinisto kijelentette: országa NATO-csatlakozása senki ellen nem irányul, ez nem egy zeró-összegû játék. A finn köztársasági elnök az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Boris Johnsonnal való találkozója után nyilatkozott. A két ország vezetõje kölcsönös segítségnyújtásról állapodott meg egymással, az erre vonatkozó politikai deklarációt tegnap szignálták.
Niinisto az orosz elnöknek is üzent: Vlagyimir Putyinnak tükörbe kellene néznie véleménye szerint, amennyiben Finnország úgy dönt, hogy kéri felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe saját biztonsága növelése érdekében írja a France24.com.
Sauli Niinisto kijelentette: országa NATO-csatlakozása senki ellen nem irányul Fotó: France24
Oroszország nem nézi jó szemmel a NATO skandináviai bõvítésérõl szóló híreket, Moszkva többször figyelmeztette a finn és a svéd kormányt döntésük kockázataival kapcsolatban. Finnország belépésével katonailag is erõsödne az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, másrészt pedig egy 1300 kilométer hosszú közös NATO-Oroszország határszakasz jönne létre Észak-Európában.
Moszkva válasza nukleáris fegyverek telepítése lehet a Baltikum és a Balti-tenger térségébe, ami tovább növelheti a feszültséget a két szembenálló katonai tömb között az ukrajnai háború árnyékában.
Finnország és Svédország hosszú ideje deklaráltan semleges államok, az ukrajnai orosz invázió azonban gyökeres fordulatot hozott az ottani politikai- és közgondolkodásban. Ma már mindkét ország közvéleménye támogatja államuk csatlakozását a NATO-hoz az ebbõl fakadó kockázatok ellenére.
