Annak ellenére, hogy 2022-ben már kezelhetõbbé vált a koronavírus járvány, a véradások száma még mindig elmaradt a covid elõtti évektõl. Pedig mostanra, hogy az egészségügy is visszaállt a veszélyhelyzetirõl a normál mûködésre, ugyanúgy nagy szükség van a betegellátásban a vérre és a terápiás vérkészítményekre – írta a Pénzcentrum.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2022-ben 361 637 egységnyi vért vettek le, száz lakosra 3,7 vérvétel jutott tavaly. Ez már kedvezõbb, mint a 2021-es adatok, amikor 333 ezer egységnyi vért vettek, és mindössze 3,4 vérvétel jutott száza lakosra - viszont a 2019-es számoktól elmarad. A koronavírus járványt megelõzõ évben még 4,1 vérvétel jutott 100 fõre. Ráadásul a járvány megelõzõ két évtized átlagától még mindig elmarad 27,1 százalékkal.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) honlapján található téjékoztatás szerint a vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A vér semmi mással, csak véradással pótolható. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz - munkanapokra lebontva - napi 1600-1800 véradóra van szükség.

Nagy szükség van a betegellátásban a vérre és a terápiás vérkészítményekre     Fotó: Pixabay

Vérátömlesztésre (transzfúzióra) elsõ sorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, mûtétek során van szükség, ill. számos súlyos betegség, mint a vérképzõszervi vagy rosszindulatú betegségek is jó eséllyel gyógyíthatók, Azonban a kezelés során a betegnek folyamatosan vérkészítményeket kell kapnia. A véradás során levett vérbõl elõállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocita készítmény) csupán 5 napig használható fel, ezért nagyon fontos, a véradások folyamatossága.

Az egészségügyi ellátás azonban 2022-ben már a megszokott mederbe tért vissza, nem életmentõ beavatkozásokat is be lehetett már ütemezni. Így a vérkészítmény-igény valószínûsíthetõen nõtt, a véradások és így a betegellátásra felhasznált vér mennyisége viszont csak kevéssel.

Az egy fõre jutó véradások számában Csongrád-Csanád vármegye jár az élen, ahol 100 lakosra 6 vérvétel jut. Gyõr-Moson-Sopronban és Békésben pedig több mint 5 vérvétel jut 100 lakosra. A legkevesebb vérvétel Pest vámegyében jut a lakosokra, mindössze 1,4 száz fõre számítva.