A Svédországból származó snüssz nem más, mint egy trendivé vált füstmentes nikotin­slukk. Zacher Gábor orvos, toxikológus szerint két típusa létezik a snüssznek, az egyik tartalmaz dohányt, de ennek értékesítése az Európai Unión belül nem megengedett – ez alól a svédek a kivételek –, a másik változat a dohánymentes nikotinpárna. Utóbbival találkozhatunk Magyarországon, és ez az a snüssz, ami jellemzõen a 18–25 éves korosztályban a legelterjedtebb – írta a Hetek cikke alapján az ATV.

A svédek által kifejlesztett újgenerációs portionssnus (snüssz) változat nem hasonlítható a hagyományos vagy elektromos cigarettához, és nem tartalmaz dohányleveleket, holott az eredeti snüsszt a 18. században dohánylevelekbõl alkották meg. A párnák növényi rostból, hozzáadott nikotinnal készülnek, különbözõ ízesítõanyagokkal: mentolos, kólás és energiaital-ízû is megtalálható a kínálatban.

A terméket az íny és a felsõ ajak közé helyezik a használói, ahol a nyál hatására oldódik ki a nikotin. Észrevétlenül, mondhatni diszkréten alkalmazható, nem irritálva a környezetet, és mivel nem bocsát ki füstöt, mint a cigaretta, így láthatatlan marad a nikotinbevitel – így tudja sok fiatal elkerülni, hogy a szülei vagy tanárai észrevegyék a káros szokást.

De mi a helyzet a nikotinnal, ami ugyanúgy a szervezetbe jut, mint a füstös és elektromos társai esetében? Zacher Gábor a Heteknek elmondta: komoly egészségügyi kockázata lehet a snüssz használatának, mivel a szájnyálkahártya folyamatos irritációnak van kitéve, így a szer használata akár szájdaganathoz is vezethet.

A legtöbb nikotintasakot fiatalok, fõként 18–24 év közöttiek vásárolják      Fotó: Pixabay

Ráadásul – bár nem tiltott a használata – az Európai Unióban tilos a snüssz értékesítése. Magyarországon is folyamatosan kapcsolják le a külföldrõl illegálisan érkezõ szállítmányokat: legutóbb csaknem nyolcmillió forintot érõ nikotinos párnácskát foglaltak le a NAV Repülõtéri Igazgatóságának munkatársai.

Arra a kérdésre, hogy okozhat-e függõséget a snüssz, a toxikológus egyértelmûen igennel felelt – csakúgy, mint a hagyományos cigaretta. Van olyan függõ, aki napi két doboz nikotinpárnát fogyaszt el, de ahogyan a cigarettázásról, errõl is le lehet szokni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentése szerint a snüssz rendszeres használata mellett annak ízesítése és magas nikotintartalma miatt alakulhat ki a nikotinfüggõség. Légzõszervi elváltozásokat nem okoz ugyan, viszont a szájüregben és az emésztõrendszerben kialakulhat megbetegedés.

Figyelmeztetõ tendencia, hogy a legtöbb nikotintasakot fiatalok, fõként 18–24 év közöttiek vásárolják. Ugyanakkor a fiatal gimnazisták körében is egyre népszerûbb a szer használata, ahol jellemzõen minden második fiatal tart egy-egy doboz snüsszt.

A gimnáziumokban 14–18 éves korú gyerekek tanulnak, ezért csak megerõsíti azt a megállapítást, miszerint a nikotinpárna már az alacsonyabb, 14–15 éves korosztály esetében is trenddé vált. Dr. Zacher Gábor arra a felvetésre, hogy mennyire lehet tudatos a füstmentes dohány létrehozása, azt felelte, hogy „ez igazából csak egy divat”.