Még mindig egyre nõ az orvoshoz forduló betegek száma és nem úgy tûnik, hogy egyhamar megszabadulunk a járványtól. Ez a negyedik olyan járványszezon, amelyben fõszerepet játszik az influenza mellett a koronavírus is, idén pedig az RSV is ráerõsít erre. A tetõzés február-március táján következett be – írta meg a Pénzcentrum.

2023. 8. hetében az országban 295 600 fõ fordult orvoshoz akut légúti fertõzés tüneteivel, közülük 65 300 influenzaszerû megbetegedést diagnosztizáltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Fõosztályának tájékoztatója szerint.

A táppénzes adatok pedig mindig õsszel kezdenek emelkedést mutatni, aztán év elején visszaesik a "betegszám", de többnyire május táján ismét van egy-egy kiugróbb idõszak. Bár 2022 õszén és decemberében is volt látható kiugrás a táppénzes adatokban, messze nem olyan mértékû, mint 2021-ben és 2020-ban.

A tetõzés február-március táján következett be, egyre többen fordulnak orvoshoz     Fotó: Pixabay

A táppénzesek napi átlagos létszáma a korábbi években úgy alakult, hogy az évkezdetén viszonylag kevesen voltak táppénzen, majd május környékére némileg nõtt a számuk. A nyár csökkenést, az õsz mindig emelkedést hozott, október és november hónapokban volt jellemzõen a legmagasabb a táppénzen lévõk létszáma. 2023-as év elején sem voltak kiugróan sokan táppénzen januárban és februárban, inkább tavasszal lesz némi emelkedés.

Még mielõtt táppénzre íratnák ki magukat a dolgozók, van jellemzõen 15 nap betegszabadságuk is. Sokan lehettek úgy távol a munkától táppénzen, hogy pozitív lett a covid-tesztjük, és hiába voltak tünetmentesek, nem tudtak így bemenni dolgozni.

Így év végére amikor a szabadnapok már elfogytak, sok dolgozónak nem volt választása: táppénzre kellett mennie. Ez pedig nemcsak egészségügyi problémát jelentett, hanem anyagilag is megterhelte a munkavállalókat: néhány táppénzes nap 30-50 százalékos fizetéskiesést is jelenthet.

Sokan megpróbálják a munkahelyen kihúzni a betegséget, nehogy csökkenjen a bevételük     Fotó: Freepik

2023-ban azonban már egy jóval kiszámíthatóbb évre készülhetünk az eddigi adataink alapján. A jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy leginkább a gyermekek és fiatal felnõttek körében terjednek a vírusok, iskolákból, óvodákból jelentettek halmozódást. Ha pedig a kisgyermek lebetegszik, valamelyik szülõ kénytelen otthon maradni, esetleg el is kaphatja a fertõzést, betegen pedig õ sem tud dolgozni.

Az 1 évesnél idõsebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülõnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. A 3 évesnél idõsebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülõnek 42 (egyedülállóknak 84) naptári nap a gyermekápolási táppénz.

A 6 évesnél idõsebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetén a szülõnek 14, (egyedülállóknak 28) naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható gyermekenként. A gyermekápolási táppénz összege a táppénzzel megegyezõ: 730 nap folyamatosan biztosításban töltött idõ felett az átlagkereset 60%-a, alatta és kórházi tartózkodás esetén 50%-a. A betegszabadság viszont a távolléti díj 70%-a.

Ha pedig a kisgyermek lebetegszik, valamelyik szülõ kénytelen otthon maradni    Fotó: Pixabay

A táppénz egy bérjellegû, nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem, mértéke is alacsonyabb, mint a betegszabadságé. Összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka. 60 százalékos táppénz jár, a legalább két éve folyamatos volt a társadalombiztosítási ideje, valakinek és nem szorul kórházi ápolásra. Ellenkezõ esetekben csak 50 százalék jár.

Egyes esetekben 90-100 százalékos táppénz is járhat. Ha munkavégzés közben ér valakit közlekedési baleset, 90 százalékos, ha munkavégzés közben más balesetét, üzemi balesetet szenved valaki, vagy foglalkoztatási megbetegedéstõl szenved, akkor 100 százalékos táppénzt kaphat.