Becslések szerint 12,7 millió olyan vak ember él világszerte, akinek a szaruhártyája – amely a szem legkülsõ átlátszó rétege – sérült vagy beteg. A látásuk visszanyerésének egyetlen módja, ha emberi donortól származó szaruhártyát kapnak. De csak minden 70-ik betegbõl egy jut el a szaruhártya-átültetésig. Mostanáig!

Egy klinikai projektben az implantátummal 20 szaruhártyabetegségben szenvedõ ember látását állították helyre egy sertésbõrbõl származó kollagénfehérjébõl készült implantátum segítségével. Olyanok vettek részt a kísérleti beavatkozásban, akiknek többsége az implantátum beültetése elõtt vak volt – írta meg a Blikk.

Az ígéretes eredmények reményt adnak a szaruhártyavakságban szenvedõknek és a gyengénlátóknak, mivel a biotechnológiával elõállított implantátum alkalmazása az adományozott emberi szaruhártyák átültetésének jelenthetnek alternatívát. A Linköpingi Egyetem (LiU) és a LinkoCare Life Sciences AB kutatói által közösen vezetett tanulmány ismertetését a Nature Biotechnology címû szaklapban tették közzé.

A mûtét elõtt a 20 résztvevõbõl 14 vak volt - két év elteltével már egyikük sem volt az     Fotó: Pixabay

„Az eredmények azt mutatják, hogy lehetséges olyan bioanyagot kifejleszteni, amely minden emberi implantátumokkal szemben támasztott követelménynek megfelel, tömegesen gyártható és akár két évig tárolható. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleginél sokkal több látásproblémával küzdõ ember juthat kezeléshez” – mondta Neil Lagali, a LiU Biomedikai és Klinikai Tudományok Tanszékének professzora, a tanulmány egyik kutatója az egyetem híroldalán.

Mint a tudós elmondta, a sertésbõrbõl származó kollagénfehérjébõl készül implantátum hasonlít az emberi szaruhártyára. Ennek segítségével megkerülhetik az adományozott szaruhártyaszövetek hiányának problémáját és lehetõvé válhat a szembetegségek egyéb kezeléséhez való hozzáférés.

A sertésbõrbõl származó kollagénfehérjébõl készül implantátum hasonlít az emberi szaruhártyára      Fotó: Pixabay

„Arra törekedtünk, hogy amit fejlesztünk, az mindenki számára elérhetõ legyen, méghozzá elérhetõ áron. Ez nem csak a jó anyagi helyzetû embereknek szól, ez a technológia a világ minden részén használható” – állította Mehrdad Rafat, az implantátumot tervezõ és fejlesztõ kutató és vállalkozó, aki a Linköping Egyetem Orvostechnológiai Tanszékének adjunktusa.

Arról nem beszélve, hogy amíg az adományozott szaruhártyákat két héten belül fel kell használni, addig a biotechnológiával elõállított szaruhártyák felhasználás elõtt akár két évig is tárolhatók.

A kísérleti klinikai vizsgálat elsõdleges célja az volt, hogy megvizsgálják, biztonságos-e az implantátum használata. Csoportszinten a mûtét elõtt a 20 résztvevõbõl 14 vak volt. Két év elteltével már egyikük sem volt az. A vizsgálatot megelõzõen vak indiai résztvevõk közül háromnak a mûtét után tökéletes (20/20) volt a látása.