Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerõsödött, hiszen az orvosok elérése és fõleg látogatása nehézkessé vált.

Ám ezek maximum arra alkalmasak, hogy öndiagnózist állítsunk fel, ami – lévén nem vagyunk orvosok – sokszor téves megállapításokat eredményez. Az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj, a megelõzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni.

Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezetõ-helyettese elmondta, súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentõsége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetõek a szervezetünkben zajló változások. A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is.

Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményébõl szintén sok mindent megtudhatunk.

A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést is nézik     Fotó: Freepik

A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségérõl ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként.

Az egyik leggyakoribb általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép. Ebbõl többek között vérszegénységre, akut és krónikus vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévõ gyulladásos folyamatokra, a vérképzõ szervekbõl kiinduló daganatos betegségre, illetve egyéb vérképzõszervi rendellenességre, véralvadási zavarok okára lehet következtetni.

A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést, vagyis a vér egy óra alatti ülepedési mértékét is nézik. A gyorsult süllyedés utalhat fertõzõ és gyulladásos betegségekre, rosszindulatú daganatokra, autoimmun betegségekre, vérszegénységre, de várandósságra is.

A leleten csillagok jelölik az átlagosként meghatározott intervallumból kiesõ értékeket, és ha ezekbõl sokat látunk, hajlamosak lehetünk kétségbeesni. Azonban a csillagok száma közel sem arányos az állapotunk súlyosságával. A kapott értékeket ugyanis összefüggéseikben kell elemezni, amiben egy hozzáértõ szakember lehet segítségünkre.