Világszerte ötbõl három ember azt mondja, hogy az egészségügyi rendszere túlterhelt. A 34 országban megkérdezettek fele azonban jónak írja le országa egészségügyi szolgáltatásainak minõségét - derül ki az Ipsos nemzetközi felmérésébõl, melyet július és augusztus között végeztek.

A válaszadók közül a magyarok találják a legrosszabbnak hazájuk egészségügyi ellátását. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok 53 százaléka tartja rossznak vagy nagyon rossznak azt az egészségügyi ellátást, amit õ és családja kap. És csak 14 százalék mondta, hogy jó vagy nagyon jó - írta a felmérés alapján a Telex.

Nem csoda, hogy abban mindenki egyetért, hogy a magyar egészségügy átalakításra szorul, és az ágazat irányításával megbízott Pintér Sándor be is nyújtott egy javaslatot erre. A gond csak az, hogy az egészségügy résztvevõit meg sem kérdezte a belügyminiszter, hanem kijelentette, hogy ehhez nincs szükség széles körû társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgõs elfogadásához kiemelkedõ közérdek fûzõdik”.

Az elõterjesztés teljes szövegét a Medical Online hozta nyilvánosságra, amibõl egyértelmûen látszik, nem egészen szakmai, mint inkább gazdasági átalakításról van szó. Például az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, így bárhova vezényelhetõek lesznek az orvosok és nõvérek.

Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos mûtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgõsségi ellátások lesznek elérhetõek. Az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítõk) dolgozzanak, ezért a közremûködõ, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerbõl 2024. január 1-ig.

Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki     Fotó: freepik.com

2023. január 1-tõl szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az elõterjesztésben, amelyre a költségvetésbõl jövõre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elõ. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

A gazdaságtalan üzemméretû praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, míg a védõnõi körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védõnõk a jövõben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban. Az ügyeleti központok kialakítása és irányítása az Országos Mentõszolgálathoz (OMSZ) kerül, amely 81 járásban 102 helyen tervezi az ellátás megszervezését.

A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelõjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-tõl este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelõben. A fennmaradó idõszakban a háziorvosi jellegû sürgõs esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

2023. július 1-tõl államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. 2023. március 1-tõl a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszûnik       Fotó: freepik.com

A háziorvosi praxisoknak kötelezõvé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszûrés szervezésében és lebonyolításában. A most készült elõterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszûnik, míg a kórházakban a látogatási idõ és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint elõzetes bejelentkezéshez köthetõ, például online elõjegyzéssel.

A Magyar Orvosi Kamara nem fogadja el azokat, a sajtóban megjelent módosítási terveket, melyeket a minisztérium törvényjavaslat formájában kíván a kormány elé terjeszteni – tette közzé a testület a honlapján hétfõn. A MOK többek között közölte, a tervezetet a kamarával nem közölték és egyeztették, valamint az elõkészítésben a korábbi ígéretekkel ellentétben nem vehettek részt.

„A tervezetrõl szakmai szempontból érdemben csak azt követõen tudunk nyilatkozni, hogy ha az elõterjesztést eredeti formájában, részletesen megismertük” – zárta a közleményét a szakmai plénum.