A vér 55 százaléka egy vízben, ionokban és fehérjékben gazdag szalmasárga folyadék, a vérplazma. Az utóbbi évtizedekben végbement hatalmas fejlõdés ellenére sincs még lehetõség az emberi vér, ezen belül az emberi vérplazma elõállítására, viszont mivel számos életmentõ gyógyszer készül belõle, amit a krónikus betegségben szenvedõknek naponta, hetente be kell vinni a szervezetébe, így minden egyes plazmaadás számít.

A covid-járvány megnövelte a plazmaadók számát: a legtöbben inkább segítõ szándékkal mennek vérplazmát adni. A 18 és 35 év közötti korcsoport a legaktívabb, és megközelítõleg 20 százalékkal több nõi plazmaadó van, mint férfi.

Dr. Gulyás Judit, a Plazmacentrum ügyvezetõ igazgatója a 10perc.hu kérdésére elmondta, a plazmában lévõ fehérjék az alapanyagai számos krónikus, immunhiányos betegség, krónikus gyulladásos betegség kezelésére szolgáló gyógyszernek, de égési sérülések, véralvadási zavarok is ezekkel a készítményekkel kezelhetõek.

Számos életmentõ gyógyszer készül a vérplazmából, amit a krónikus betegségben szenvedõknek naponta, hetente be kell vinni a szervezetébe     Fotó: freepik.com

Plazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért. Plazmaadás esetén alkalmanként, testsúlytól függõen 600 – 850 milliliter plazmát vesznek le. Ugyanarra az idõközre vonatkoztatva, a teljes vér adására érvényes, hogy a nõk legfeljebb négyszer, a férfiak pedig legfeljebb hatszor adhatnak vért.

Dr. Gulyás Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a plazmaadással nemcsak életeket menthetünk, komoly összegeket is lehet azzal keresni. Egy évben maximum 45 alkalommal lehet vérplazmát adni. Megközelítõleg ma Magyarországon akár évi 500 ezer forint körüli juttatás érhetõ el plazmaadásból.