A sáfrányt az egyik legõsibb gyógynövényként tartják számon, vörös aranynak is nevezik. Jótékony hatásairól már közel 4000 évvel ezelõtt, az ókori írások is beszámoltak, napjainkban pedig egyre több szakember foglalkozik azzal, hogy klinikai kutatásokkal is igazolják az évezredek alatt megismert és tapasztalt gyógyhatásokat.

A sáfrányban sokféle hatóanyagot, többek között safranolt, krocilt és krocetint találtak. Ezek antioxidánsok, amik hozzájárulnak a szabadgyökök és az oxidatív stressz elleni védekezéshez és fenntartják a szervezet egészséges egyensúlyát.

„Elõszeretettel használják „kiegyensúlyozó”, hangulatszabályozó és stresszoldó hatása miatt is. A kutatások azt mutatják, ha valakinek hangulati zavarai vannak, akkor a sáfrány egyik hatóanyagai képesek visszaállítani a szabadgyökök egyensúlyát, ezáltal rendszeres fogyasztása hangulatjavító hatású” – mondta el a 10perc.hu kérdésére Heckenberger-Nagy Evelyn, pszichológus és dietetikus.

A sáfrányt az egyik legõsibb gyógynövényként tartják számon, vörös aranynak is nevezik    Fotó: freepik.com

A stressz természetes gyógyításán kívül afrodiziákumként évezredek óta használják, már a rómaiak is ezzel tömték meg párnáikat vágykeltés céljából. De egyre többet beszélnek szemvédõ hatásáról is, kutatók úgy hiszik, eredményesen segíthet az öregedés okozta látáskárosodás megelõzésében, vagy, hogy jótékony hatással lehet a memóriára.

„Érdemes négy, hat, vagy akár nyolc héten keresztül alkalmazni, de a kutatások szerint nyugodtan fogyaszthatjuk a sáfrányt addig, amíg a stresszhelyzet az életünkben meg nem oldódik. Ám fontos tudni azt is, hogy harminc mg/nap a javasolt dózis” – emelte ki a szakember.