Fantasztikus bravúrt hajtott végre a magyar nõi kosárlabda-válogatott azzal, hogy nemcsak bejutott a Ljubljanában zajló Európa-bajnokság szombati elõdöntõjébe – ahol a spanyolokkal játszanak majd -, hanem részt vehetnek a 2024-es párizsi olimpia selejtezõjében. Székely Norbert szövetségi kapitány egy Vergilius-idézettel kezdte a csehek elleni 62-61-es gyõzelem értékelését.

„Sic itur ad astra, azaz így jutsz fel a csillagokig. Igazi háború volt ez a meccs, amelyet ötször megnyertünk és háromszor elvesztettünk. Hihetetlen volt Debi gyõztes dobása, benne megvan az a bizonyos gyilkos ösztön. A magam részérõl végig nagyon ideges voltam, de szerencsére a segítõim ott voltak, és mindenben támogattak" - jelentette ki a szakvezetõ.

A kapitány felvetette, hogy 26 év után jutottak a magyarok Eb-elõdöntõbe, és Ljubljanában a csapategység révén sikerült megtalálni az oda vezetõ utat. "Ma ünneplünk, de utána az elõdöntõ lesz a fókuszban, mert menni kell tovább. Ez még nem az út vége!" - fûzte hozzá.

A döntõbe jutásért a négyszeres Európa-bajnok Spanyolország ellen lép pályára Székely Norbert csapata, akikkel az Eb-felkészülés során kétszer is összecsapott: a hónap elején Sopronban, elõször az ellenfél nyert 65-63-ra, másodjára viszont Székely Norbert tanítványai gyõztek 77-65-re.

A válogatott eddigi legjobb eredménye két ezüstérem volt, most akár meg is javíthatják kosarasaink     Fotó: MTI/Kovács Tamás

A FIBA statisztikái szerint ez volt az Eb-negyeddöntõk történetének második egypontos gyõzelme a 2015-ös spanyol-montenegrói csata (75-74) után. A magyarok 33 védõlapattanót szedtek, ennél többet csak 2019-ben az olaszok ellen sikerült (37) az elmúlt harminc évben.

A 17 ponttal és 7 lapattanóval záró Goree Cyesha lett 1993 óta az elsõ magyar, aki több meccsén is legalább 15/5-ös mutatót ért el egy Eb-n, ugyanis egy hete a szlovákok ellen 16 pontot és 7 lapattanót gyûjtött.

A válogatott eddigi legjobb eredménye két ezüstérem volt: 1950-ben Budapesten, hat évvel késõbb pedig Prágában állhatott a dobogó második fokára a csapat. Bronzérmesek lettek a magyarok 1952-ben (Moszkva), 1983-ban (Budapest), 1985-ben (Treviso), 1987-ben (Cádiz) és 1991-ben (Tel-Aviv). Legutóbb 1997-ben kerültek négy közé, amikor hazai környezetben - Pécsen, Zalaegerszegen és a fõvárosban - a negyedik helyet szerezték meg.