Holott a TAO az utánpótlásnevelés anyagi hátterét hivatott támogatni, az érintett sportágakban sok helyen bújtatva vagy nyíltan, de a profi élsportot és annak egyre magasabb költségeit fedezik. Noha a korcsolya nem tartozik az így támogatott látványsportágak közé, ám éves szinten így is milliárdok érkeznek az államkasszából.
A MOKSZ 2021-es egyszerûsített éves beszámolója szerint 2020-ban 1,930 milliárd, 2021-ben 1,081 milliárd forintból gazdálkodott, míg a 2022-es évre 1,5 milliárdos költségvetéssel számolt. Kiemelt közhasznú szervezetként ebbõl a forrásból az lenne a feladata, hogy a mûkorcsolya szakág hazai utánpótlását megfelelõen fejlessze és versenyeztesse.
Nyilván nem azzal a szándékkal, hogy a Kósa Lajos elnökölte korcsolyaszövetség magyarok helyett orosz mûkorcsolyázókat indítson el világversenyeken, mint tette azt a szerdán kezdõdött mûkorcsolya Európa-bajnokságon. Az MOKSZ hat versenyzõt nevezett a finnországi Espoo városában zajló kontinensviadalra.
Az egyetlen magyar (Láng Júlia) és egy 2016 óta Magyarországon élõ és versenyzõ ukrán sportoló (Szemko Danijil) mellett négy Oroszországban született orosz állampolgárt (Vlasenko Alekszandr, Ignateva Mariia, Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei) nevezett be egy olyan kontinensviadalra, ahol az érvényben lévõ szabályok szerint nem indulhatnának.
A 24.hu információi szerint Vlasenkót leszámítva életvitelszerûen mindannyian Oroszországban laknak, orosz állampolgárok, orosz edzõk irányítják a felkészülésüket, csak a magyar igazolás miatt vannak egy-egy magyar klubhoz delegálva, illetve indulnak egy-egy versenyen. Az ügy már csak amiatt is érdekes, mert az Ukrajna ellen indított invázió miatt az orosz és a belorusz sportolókat egyébként kitiltották a megmérettetésrõl.
Sorra távoznak a magyar tehetségek az oroszosítás miatt Fotó: Freepik
A portál szerint szervezett orosz térhódítás zajlik a magyar mûkorcsolyasportban évek óta, holott a milliárdos költségvetésû MOKSZ feladata elviekben az lenne, hogy a szakág hazai utánpótlását fejlessze és versenyeztesse. Persze mindez nem véletlen
Ugyanis a magyar mûkorcsolya-ágazat sportigazgatója Vardanjan Gurgen, aki 1963-ban született a Szovjetunióban (azon belül Örményországban), s akinek a Népszava szerint lényegében teljhatalma van a sportág hazai irányításában, hiszen a volt felesége, Jeranjak Ipakjan (fiának az anyja) a szövetségi kapitány, a fia, Tigran Vardanjan pedig szintén a MOKSZ alkalmazottja a marketingosztályon. Többek között Gurgen irányította egy ideig a 2004-es Európa-bajnok Sebestyén Júlia edzéseit.
Természetesen nemcsak központilag, hanem az élklubok esetében is megfigyelhetõ az oroszok favorizálása. A Válasz Online korábbi cikkében arról írt, hogy Sebestyén Júlia egyesülete, az SKSE kötelékébõl sorra távoznak a magyar tehetségek az oroszosítás miatt. Ráadásul a most az EB-n szereplõ magyar versenyzõk közül a jégtáncosokon kívül mindenki az SKSE sportolója.
Vlasenkót leszámítva életvitelszerûen mindannyian Oroszországban laknak, orosz állampolgárok, orosz edzõk irányítják a felkészülésüket Fotó: Freepik
Immár Olaszországban edz Berei Mózes és Papp Vivien, Nagy Balázs az Egyesült Államokba ment, emellett elhagyta a klubot Ekker Léna, és Zsembery Katinka is, míg Szigeti Bernadett és Marton Villõ pedig abbahagyta a versenyzést.
Berei Mózes állítólag eképpen fakadt ki, amikor elhagyta Sebestyén Júlia klubját: Ez a felirat, hogy HUN, nekem a hazám, a szívem, az orosznak csak betûk, és te õt választottad helyettem. Papp Vivien pedig így emlékezett vissza: Mivel kimagasló eredményem lett, gyorsan hoztak egy oroszt ( ). Én meg megyek oda, ahol szeretettel várnak és megbecsülnek! Szép hazámnak nem kellek.
Arra a kérdésre, hogy az MKOSZ-nek mi a célja azzal, hogy orosz korcsolyabázist épít Magyarországon a magyar versenyzõk kárára, valamint miként akarják megakadályozni a legtehetségesebb fiatal magyar korcsolyázók elvándorlását, természetesen a hallgatás a szövetség válasza.
