Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy elképesztõ háború indul meg az UEFA és az európai Szuperligát életre hívó klubok között. Az szinte teljesen egyértelmû, hogy minden a csillagászati összeget elérõ bevételek körül forog, ám nagy kérdés, hogy azok, akikért az egész sportág létezik, a szurkolók vajon mit nyernek, nyerhetnek-e egyáltalán a fejük felett lejátszódó marakodáson.

Egy biztos, az Európai Labdarúgó Szövetség meghozta a döntését, és 2024-tõl megváltozik a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere. A lényeg, hogy a jelenlegi 32 helyett 36 gárda szerepelne a kontinens legrangosabb klubsorozatának fõtábláján, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltaná fel. Az eddigi hat csoportmeccs helyett minden gárda tíz találkozót játszhatna, ráadásul az ellenfelek az össze, fõtáblára került csapat közül kerülnének ki. Az elsõ nyolc automatikusan a nyolcaddöntõbe jutna, ugyanakkor a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás várna a 16 közé kerülésért. A gyõztesek a BL-ben, a vesztesek pedig az Európa-ligában folytatnák tovább.

Hasonló módon változik a másik két kupa sorozat is: az Európa-ligában 8 meccsbõl áll majd a csoportkör, a következõ idénytõl induló Európa-konferencialigában hat mérkõzést vívnak a csapatok a csoportkörben – habár a két kisebb sorozat pontosabb reformjáról még nem számolt be az európai szövetség.

Nagyon fontos, hogy a BL-ben játszó csapatok számára továbbra is az UEFA osztaná ki az elért eredményeik alapján a bevételeket. Szintén fontos, hogy például olyan nagy klubok maradtak az európai szövetség mellett és támogatják a reformterveket, mint például az idei elõdöntõs Paris Saint-Germain, a tavalyi gyõztes Bayern München vagy éppen a korábban szintén BL-t nyerõ Borussia Dortmund. Utóbbi klub vezérigazgatója, Hans-Joachim Watzke a csapat hivatalos honlapján kijelentette, a Dortmundnak nem áll és soha nem is állt szándékában csatlakozni a Szuperligához.

2024-tõl megváltozik a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere     Fotó: uefa.com

Szintén nem megvetendõ szempont, hogy például a legnagyobb szurkolói csoportok az elsõ pillanattól kezdve ellenezték a Bajnokok Ligája megreformálását. Mint azt közösen megírt levelükben leírták, „az önök Bajnokok Ligájára vonatkozó módosítási terve, amely a mérkõzések számának növelésén, az elõzõ évek eredményei alapján zajló kvalifikáción és a sorozat kereskedelmi jogainak birtokba vételén alapul, veszélyezteti sportágunk egészének integritását”.

Mindezek ismeretében sokan kíváncsiak arra, hogy a szurkolói csoportok miként vélekednek majd a Szuperligáról, amelyet ma reggel 12 klub közös közleményben jelentett be. Ráadásul az AC Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, az FC Barcelona, az Internazionale, a Juventus FC, a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur már az új sorozatot idén augusztusban el akarja indítani. A Szuperliga elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid elsõ embere lett, míg a munkáját alelnökként a Juventus elnöke, Andrea Agnelli és a Manchester United klubelnök-tulajdonosa Joel Glazer segíti majd.

A Real Madrid természetesen alapítóként venne részt a Szuperliga küzdelmeiben    Fotó: Facebook/Real Madrid

„Minden szinten segíteni fogunk a labdarúgásnak, és segítünk, hogy a megérdemelt helyére kerüljön a világban. A futball az egyetlen globális sport a világon több mint négymilliárd szurkolóval. A mi felelõsségünk, hogy nagy klubokként reagáljunk a vágyaikra” – idézi a 12 csapat által közösen kiadott közlemény Pérezt. Magát a közleményt az Atlético Madridon kívül minden érintett megjelenített saját, hivatalos honlapján.

De nézzük, miként játszanának a csapatok a Szuperligában. Az elképzelés szerint összesen 15 alapklub szerepelne a sorozatban – nem tudni egyelõre, hogy mely három gárda kerül a 12 alapító mellé –, és rajtuk kívül még öt csapat cserélõdne idényrõl idényre. A mérkõzéseket augusztus közepétõl, hétközi játéknapokon rendeznék, mégpedig 1-1 tízfõs csoportban. Mindenki játszana mindenkivel pályaválasztóként majd vendégként is csoporton belül, majd mindkét csoportból az elsõ három helyezett automatikusan a legjobb nyolc közé jutna, míg a 4. és 5. helyezettekre playoff várna, mégpedig az A-ban negyedik játszana a B-ben ötödikkel, és természetesen fordítva. Mindkét playoff esetében a pályaelõny a 4. helyen végzett gárdánál lenne. Aztán a két gyõztessel kialakulna a negyeddöntõ mezõnye, és innentõl kezdve – akárcsak a BL-ben – kétmeccses, egyenes kieséses párharcok vezetnének a májusi fináléig.

A Chelsea és a Manchester City ugyan most a BL-elõdöntõben érdekelt, ám augusztustól az új sorozatban lépnének pályára    Fotó: Facebook/Manchester Ciry

„Azzal, hogy a Szuperliga összegyûjti a világ legjobb klubjait és játékosait, hogy egymás ellen játsszanak egy egész idényen át, a sorozat az európai labdarúgás egy új fejezetére nyit kaput: világszínvonalú versenyfutás, létesítmények és növekvõ anyagi támogatás a futballpiramis teljes széltében” – fogalmazott Joel Glazer. A Manchester United elsõ embere hozzátette, a sorozatot a JP Morgan bank és befektetési csoport finanszírozná – sajtóhírek szerint 4,6 milliárd fontot invesztálna a sorozatba –, és a résztvevõk négyszer-ötször nagyobb bevételhez juthatnának, mint a BL-ben. Egyes gazdasági számítások szerint egy-egy klub bevétele akár a 350 millió eurót is elérhetné.

A klubok közölték, a férfiliga rajtja után nem sokkal a nõi Szuperliga elindítását is tervezik, ráadásul bejelentették, hogy a résztvevõ klubok továbbra is részt vennének a nemzeti bajnokságaikban. Ez utóbbiban azonban nem lehetnek egészen biztosak, hiszen az UEFA, sõt a különbözõ országok labdarúgó szövetségei – többek között a spanyol, az olasz és az angol – ellenlépéseket, retorziókat helyeztek kilátásba azok ellen a klubok és játékosaik ellen, akik pályára lépnek majd a Szuperligában.

A Bajnokok Ligája 2020-as gyõztese, a Bayern München nem tart a lázadókkal, marad a BL-ben    Fotó: uefa.com

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) bejelentette, az UEFA-val karöltve az érintett klubokat eltiltják bármilyen hazai, európai vagy világméretû versenyen való részvételtõl, játékosaiktól megtagadják a nemzeti csapatokban való szereplést. Az angol, a spanyol és az olasz szövetség, illetve a három ország élvonalbeli bajnokságait bonyolító ligák szintén kiadtak egy közleményt, amiben néhány klub önzõ érdekének tartják a tervezett sorozatot, és úgy fogalmaztak, támogatják az új sorozatban szerepet vállaló játékosok eltiltását valamennyi kontinens válogatott eseményérõl, illetve kizárnák õket minden nemzeti bajnokságból.

Azóta pedig kiderült, hogy a nemzetközi és a nemzeti szövetségek nem a levegõbe beszélnek: megerõsítette, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy az idei Európa-bajnokság. 

Hamar reagált az Európai Szuperliga (ESL) 12 alapító klubja a fenyegetésekre, és tárgyalásra hívta az UEFA és FIFA vezetõit. A Gianni Infantino FIFA- és Aleksander Ceferin UEFA-elnöknek küldött levélben az ESL arról tájékoztatta a két sportvezetõt, hogy jogi lépések történtek az új szervezet megvédése érdekében, egyúttal sürgõs tárgyalásra hívja mindkettõjüket, hogy közösen megvitassák az új versenysorozat részleteit, és hogy az miképpen illeszthetõ a futball gazdasági rendszerébe. „Nem arra törekszünk, hogy a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát lecseréljük, hanem hogy versenyezzünk azokkal, és hogy ezek mellett létezzünk” – olvasható a levélben.

A futballháború tehát kezdetét vette...