Az Európai Parlament ma döntött hazánkkal kapcsolatban felmerült két nagyon fontos kérdésben. A vitát követõen 442 szavazattal, 144 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az EP "a jogállamiság és az alapvetõ jogok magyarországi megsértésérõl és az uniós források befagyasztásáról" szóló dokumentumot, amely két tucat pontban sorolja fel a testület kifogásait, bírálatait és megállapításait – számolt be minderrõl a HVG beszámolója szerint.

A testület leszavazta azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a szélsõjobboldal terjesztett be. Az állásfoglalás továbbra is azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy Magyarország számára ne tegye lehetõvé az uniós forrásokhoz való hozzáférést addig, amíg a magyar kormány által vállalt valamennyi feltétel nem teljesül. Ebben az állásfoglalásban pedig megkérdõjelezik azt is, hogy hazánk alkalmas-e a jövõ évben esedékes soros elnöki tisztségének betöltésére.

A döntéssel szemben sorra szólalnak fel a hazai kormánypártok képviselõi, Magyarország vezetõ politikusai visszautasítják az EP állásfoglalását.

„Remélem, joggal bizakodom abban, hogy nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés, és fel sem merül komoly emberek között, hogy az Európai Uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól” - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök.

Varga Judit igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament balliberális többsége hevesebb magyarellenes kampányt folytat     Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ahogy arról az atv.hu is beszámolt, az EP-vita után Varga Judit igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament balliberális többsége hevesebb magyarellenes kampányt folytat, mint valaha.

„Mindenképpen bele akarják rángatni hazánkat a háborúba és ezért mindent meg is tesznek, több fronton támadnak. El akarják venni tõlünk a 2024 második félévi uniós elnökséget és meg akarják fosztani a magyar embereket a nekik járó uniós forrásoktól" – mondta Varga Judit.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselõje magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a nyomásgyakorlás újabb szintet ért el az Európai Parlamentben. Ebben pedig aktív szerepet vállaltak a magyar baloldali EP-képviselõk is, akik elõterjesztõi, támogatói és megszavazói voltak a Magyarországot elítélõ határozatnak.

Emlékeztetett, a szöveg szerint az EP elvenné Magyarországtól a jövõ évben esedékes uniós tanácsi elnökséget. Ez a hatályos uniós szerzõdések durva megsértését jelenti, ami bizonyítja: hogyha van jogállamisági, valamint korrupciós probléma, az itt van Brüsszelben, és nem Budapesten.