Nemcsak nyugaton, de Afganisztánban is változatlan a helyzet. Ha valaki abban bízott, hogy a tálibok vezette iszlám országban valami is változni fog a szélsõségesek elsõ uralma óta, az alaposan tévedett. A tálibok minden ígéretük ellenére megtiltották, hogy a lányok középiskolába vagy egyetemre járjanak, gátolják a nõket a munkavállalásban.

„Minden nap azzal a reménnyel ébredek, hogy visszamegyek az iskolába. Folyamatosan azt mondogatják a tálibok, hogy megnyitják elõttünk is az iskolákat. De ennek már majdnem két éve, és semmit sem tesznek. Nem hiszek nekik. Összetörik a szívem" - mondta 17 éves Habiba.

Habiba és egykori osztálytársai, Mahtab és Tamana azok közé a több százezer tinédzser lány közé tartozik, akiket Afganisztán nagy részén eltiltottak a középiskolába járástól a tálibok. Ez az ország az egyetlen, ahol ilyen döntést hoztak a hatalmon lévõk. A lányok élete másfél éve alapjában változott meg, egyszerûen nem tudják túltenni magukat a megaláztatáson.

A lányok attól tartanak, hogy a velük történtek miatti globális felháborodás elsikkad, pedig nap, mint nap együtt élnek ezzel a lelki fájdalommal. Ami ráadásul ezen a héten fel is erõsödött, ugyanis Afganisztánban most kezdõdött az új tanév. Nélkülük.

A most kezdõdött tanévben a lányok már nem járhatnak a középiskolákba sem    Fotó: BBC

"Amikor látom, hogy a fiúk iskolába mennek, és azt csinálnak, amit akarnak, nagyon rosszul érzem magam. Amikor látom, hogy a bátyám elindul az iskolába, teljesen magamba zuhanok. Õ szeret engem, azt mondta, nem megy iskolába nélkülem. Megöleltem és azt mondtam, menj, késõbb csatlakozom hozzád" – mesélte remegõ hangon, könnyes szemmel Tamana a BBC stábjának.

Az iskolák újranyitásához fûzött reményeiket hamar semmissé tette a tálib kormány, amikor folyamatosan vezették be a nõket korlátozó törvényeket. 2021 decemberében lépett életbe az a rendelet, hogy a nõket egy férfi rokonnak kell kísérnie, ha az 72 km-nél többet utazik. 2022 márciusában a tálib kormány pár órára megnyitotta, majd azzal a lendülettel be is zárta a középiskolákat a lányok számára.

Majd tavaly május óta a nõknek olyan ruhát kell viselniük, amely tetõtõl talpig eltakarja õket, beleértve az arcukat is. Novemberben a nõket és a lányokat kitiltották a parkokból, edzõtermekbõl és uszodákból. Egy hónappal késõbb az egyetemeket is bezárták a nõi hallgatók elõl, és megtiltották a nõknek, hogy hazai és nemzetközi civil szervezetekben dolgozzanak, kivéve az egészségügyi szektort.

"Ha ezek a korlátok növekednek, nem hiszem, hogy ezt az életet érdemes tovább élni a nõk számára. Nem gyakorolhatjuk alapvetõ emberi jogainkat. Az életnek nincs értelme, ha nem tanulhatok. Szerintem még a halál is jobb, mint egy olyan élet, mint ez” – fogalmazott Mahtab.

Döbbenetes szavak ezek egy fiatal lány szájából. Pedig Mahtab megküzdött az életért, hiszen súlyosan megsérült egy bombamerényletben a Sayed Ul-Shuhada iskolában 2021 májusában. Fogait összeszorítva felépült, a tanulás lehetõsége tartotta a lelket benne. Amit a tálibok elvettek tõle.

Világszerte sokan, de nem elegen tiltakoznak a tálibok törvényei ellen     Fotó: BBC

A tálibok bejelentették, hogy az iskolákat és az egyetemeket csak átmenetileg zárják be a nõk és lányok elõl, amíg "megfelelõ környezetet" nem teremtenek a számukra. Hogy ez mikor jöhet el, arról nem beszélnek. Egy biztos, az látszik, már legalább néha megosztott a tálib vezetés ebben a kérdésben, ám egyelõre a nõket támogatók még kisebbségbe szorulnak.

A korlátozások bevezetését azzal magyarázzák a tálibok, hogy azért van szükség azokra, mert a nõk nem viseltek hidzsábot – fejfedõt –, és nem követték az iszlám törvényeket. A saria szabályainak betartatása egyébként nem egységes az egyes tartományokban, ám ez maximum csak zûrzavart okoz Afganisztánban.

A nõk számára fenntartott közterületek zsugorodásának ellensúlyozására Laila Basim egy nõi könyvtárat alapított Kabulban. Könyvek ezrei voltak szépen egymásra rakva a polcokon. A nõk szívesen jártak ide olvasni, illetve ez a hely aféle találkaközponttá is vált a számukra. Most ezt is elvették tõlük, ugyanis a könyvtár végleg bezárt.

"Amikor a tálibok kétszer is bezáratták korábban a könyvtárat, sikerült újra kinyitnunk. De a fenyegetések napról napra növekedtek. Telefonhívásokat kaptam, hogy miként merek könyvtárat nyitni nõk számára. Egyszer bejöttek ide a fegyvereseik, és azt mondták a nõknek, hogy nincs joga van könyveket olvasni. Úgy döntöttem, nem vállalok felesleges kockázatot és meghoztam a végsõ döntésem” – mondja Laila.

Laila Basim a tálibok nyomására végleg bezárta a nõk számára fenntartott könyvtárát    Fotó: BBC

A negyvenes éveinek közepén járó, megözvegyült Meera egyedül tartja el a családját. Korábban takarítónõként dolgozott egy leányiskolában, ám az iskola bezárásakor elvesztette az állását, és azóta sem talált munkát. Most Kabul utcáin koldul.

"Jobb lenne meghalni, mint így, minden méltóság nélkül élni. Ha egy nap krumplit kapok, meghámozom és megfõzöm. Másnap megfõzöm a héját, hogy megetesse a családomat" – közölte könnyeivel küszködve a nõ.

Meera még ilyen körülmények között is azt szeretné, ha lányai iskolába járhatnának. "Ha tanulhatnának, kaphatnának munkát. Az egyik lányom jogász, a másik orvos szeretne lenni. Elõteremteném a pénzt az oktatásukra, még ha könyörögni, koldulni is kellene érte. Ám még ennyit sem tehetek meg, ugyanis a tálibok bezárták elõttük ezt a lehetõséget” – tette hozzá Meera.