Erdogan pénteken Ankarában jelentette be, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához, valamint reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások elõtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.

Finnország tagságával a NATO még inkább megerõsödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megõrzésében, Törökország pedig a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója - húzta alá török elnök.

Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetõen negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élõ tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

Törökországnak a Svédországhoz fûzõdõ viszonya januárban mérgesedett el. Elõször január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsõjobboldali párt dán vezetõje elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Magyar oldalról közben Kocsis Máté közölte, hogy támogatják Finnország NATO-csatlakozását, errõl március 27-én lesz a parlamenti szavazás, Svédországról viszont nem döntöttek.