Lassan elmondhatjuk, visszatért Földünkre a hidegháború, és ez szó szerint is igaz. Ugyanis Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár a Welt am Sonntag címû vasárnapi német lapnak elmondta, az orosz fenyegetés miatt a NATO megerõsíti jelenlétét az Északi-sark térségében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk.

Stoltenberg szerint Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet idõkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek, ráadásul Kína is fokozott érdeklõdést mutat az Északi-sarkvidék iránt. Ezért a NATO-nak is meg kell erõsítenie jelenlétét.

Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet idõkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek     Fotó: TASSZ

A szövetség így elsõként tengerészeti felderítõ és járõr repülõgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik fenn, a messzi északon. A régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert döntõ jelentõségû összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között.

Azt azért tegyük hozzá, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erõforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kõolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erõforrások kiaknázását és lehetõséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.