Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdõ katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások végleges eredménye alapján.

Észak-Írország ugyan nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az ír párt népszavazást kíván tartani Észak-Írország utóbbiból való kiválásáról.

A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az ír sziget egy évszázaddal ezelõtti megosztása óta elõször szerezte meg a legtöbb képviselõi mandátumot a Stormontban, ahol a mostani választásokat megelõzõen mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké - az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) - volt a legnagyobb létszámú frakció.

A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az ír sziget egy évszázaddal ezelõtti megosztása óta elõször szerezte meg a legtöbb képviselõi mandátumot a Stormontban    Fotó: MTI/EPA

A Sinn Féinnek 27 képviselõje lesz az új belfasti parlamentben, míg a DUP 24 honatyával vehet majd részt az összesen 90 fõs törvényhozás munkájában – az MTI beszámolója szerint. A centrista Szövetség Párt – mely sem nacionalista, sem unionista pártként nem definiálja önmagát – szintén jelentõsen növelte támogatottságát, 17 mandátumot szerezve.

A mostani történelmi fordulat azt is jelenti egyben, hogy a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormány élén elsõ ízben állhat katolikus kormányfõ az 1921-ben létrejött, protestáns többségû Észak-Írországban. A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetõje, a párt alelnöke jogosult.

Az eredmények közzétételét követõen a Sinn Féin azonnal bejelentette, hogy napirendre kell venni az immár 101 éve megosztott ír sziget újraegyesítésérõl szóló referendum kiírását. Mindez egy hosszabb folyamat révén valósulhat meg: az alkotmányos változást lehetõvé tévõ népszavazásra öt éves idõtávon belül kerülhet sor a Sinn Féin vezetõje, Mary Lou McDonald közlése szerint – írja az AFP.

Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetõje, a párt alelnöke jogosult a kormányfõi tisztségre     Fotó: BBC

Az észak-írországi rendezésrõl kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetõvé teszi, amennyiben a közvélemény-kutatásokból valószínûsíthetõ, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését preferálja. Ebben az esetben a népszavazást az Egyesült Királyság részérõl a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, ugyanakkor ez ügyben az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.

Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt - a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje - és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A két párt között azonban továbbra is rendszeresek a politikai villongások, és ez többször is a felekezetközi kormányzás összeomlásához vezetett. Ezúttal sem bizonyos, hogy a Sinn Féin vezette észak-írországi kormány azonnal megalakulhat.

Sir Jeffrey Donaldson, a második helyre szorult DUP vezetõje egyelõre hezitál: jövõ hétre ígérte a döntést arra vonatkozóan, hogy részt kíván-e venni az új kormány munkájában    Fotó: BBC

A Stormont mindenkori második legnagyobb frakcióját adó pártnak miniszterelnök-helyettest is kell delegálnia, ezt a tisztséget eddig Michelle O'Neill töltötte be a Sinn Féin részérõl. Sir Jeffrey Donaldson, a második helyre szorult DUP vezetõje egyelõre hezitál: jövõ hétre ígérte a döntést arra vonatkozóan, hogy részt kíván-e venni az új kormány munkájában.

A DUP a kormányzati részvételt elsõdlegesen a brit EU-tagság megszûnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll sorsától teszi függõvé. A protokoll értelmében a Brexit ellenére sincs szükség a fizikai ellenõrzés újbóli bevezetésére az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen közös szárazföldi határa, s vámhatára is egyben.

Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevõk szûk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott, Észak-Írországban ezzel szemben a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.