A török hadsereg a múlt hét elején, április 18-án indította meg legújabb hadjáratát az észak-iraki Duhok tartományban, a Törökországgal határos hegyvidéken rejtõzködõ kurd szeparatisták, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen.

A légicsapásokkal megtámogatott szárazföldi offenzíva a délkelet-anatóliai kurd területek autonómiájáért évtizedek óta fegyverrel küzdõ, Ankara által terrorszervezetként nyilvántartott PKK harcosok ellen rutinfeladattá vált az utóbbi évek során a török fegyveres erõk számára.

A török hadsereg északi-iraki ismétlõdõ megjelenése, a behatolásukkal együtt járó harci cselekmények megítélése ugyanakkor egyre vitatottabb Irakban. S nem csupán az iraki kurd autonóm tartomány területén, melyet a Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) mûködtet.

A jelenlegi hadmûvelet során a törökök megfigyelõhálózatok kiépítésén munkálkodnak, bázisokat igyekeznek kiépíteni, hogy monitorozhassák a területet – mondta el Sardar Aziz az Al Jazeera pánarab hírportálnak. Az elemzõ megítélése szerint Törökország ezúttal azt tervezi, hadserege marad Észak-Irakban.

Törökország folyamatosan katonai beavatkozásokat eszközöl Irakban, melyek nélkülöznek minden jogi alapot, miközben Putyin mintájára Erdogan is az önvédelemre hivatkozik    Fotó: Al Jazeera

Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette a támadás elrendelésével egyidejûleg, hogy a bagdadi kormányzat is együttmûködik Ankarával az akció során. Ehhez képest az iraki kormány nem csak visszautasította Erdogan állítását, de élesen el is ítélte az észak iraki török intervenciót. Ennek nyomatékosításaként bekérették a török nagykövetet is a bagdadi külügyminisztériumba.

Törökország folyamatosan katonai beavatkozásokat eszközöl országunkban, melyek nélkülöznek minden jogi alapot vagy bárminemû megállapodást országaink között, melyek feljogosítanák õket erre – jelentette ki Ahmed al-Sahaf, az iraki külügyminisztérium szóvivõje.

Ankara az ENSZ alapokmánya 51. cikkére hivatkozik, mely szerint önvédelembõl hajtja végre ezeket az akciókat, a nemzetközi jog szerint ugyanakkor erre nincs jogalapja hivatalos iraki jóváhagyás hiányában – tette hozzá.

Törökország igen aktív a közel-keleti térségben: igyekszik növelni befolyását Irakban és Szíriában is. Igaz ez a kaukázusi térségre is, ahol ezirányú törekvései élesen ütköznek Oroszország érdekeivel. Ankara Ukrajna-poltikája sem egyértelmû: a harcmezõn igen sikeres Bayraktar drónokkal látta el a kijevi kormányt, ugyanakkor Oroszországgal is jó kapcsolatokat ápol.

Törökország nagy értékû, légvédelmi eszközök beszerzésére vonatkozó üzletet kötött Moszkvával NATO-tagállamként, s a török diplomácia igen aktívan próbál közvetíteni az Ukrajnában háborúban álló felek között is. Meglehet, Erdogan elnök sikeres külpolitikai manõverekkel, esetenként katonai akciókkal igyekszik elterelni a hazai közvélemény figyelmét a belpolitikai problémákról, a török gazdaság válságos helyzetérõl, s az ezekbõl fakadó, egyre növekvõ elégedetlenségrõl.