Tizenkét jelölt méri össze erejét vasárnap a francia elnökválasztás elsõ fordulójában. A két legtöbb szavazatot gyûjtõ elnökaspiráns közül kerül majd ki Franciaország új államfõje az április 24-i második fordulót követõen. A közvéleménykutatások azt vetítik elõre, hogy a jelenlegi elnök, a centrista Emmanuel Macron kihívója a Nemzeti Tömörülés vezetõje, Marine Le Pen lesz két hét múlva, csakúgy, mint öt évvel ezelõtt.

A legfrissebb felmérések szerint Emmanuel Macron regnáló köztársasági elnök a szavazatok 26-27 százalékára számíthat holnap, míg legfõbb kihívója, a radikális jobboldal vezéralakja, Marine Le Pen a voksok 24-25 százalékát söpörheti be.

Harmadik, de már nem továbbjutó helyre a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon futhat be, aki 15-16 százalékos támogatottságra tehet szert. Mélenchon a gazdasági liberalizmus ellenzõje, megválasztása esetén az elnöki rendszerbõl egy arányosabb parlamenti rendszer irányába mozdítaná el Franciaországot. Õ egyébként abban bízik, hogy bravúros hajrával beverekszi magát az elnökválasztás második fordulójába.

A legfrissebb felmérések szerint Emmanuel Macron regnáló köztársasági elnök a szavazatok 26-27 százalékára számíthat a vasárnapi elsõ fordulóban    Fotó: France24

Eric Zemmour, a radikális jobboldal másik kulcsfigurája, aki a bevándorlás-, illetve az iszlámellenességre építette kampányát, mintegy 9 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ami a negyedik-ötödik helyre lehet elég a versenyben. Hasonló támogatottsági mutatókkal bír Valérie Pécresse, a jobbközép jelöltje is.

A többi jelölt, köztük Anne Hidalgo, Párizs baloldali polgármestere az esélytelenek nyugalmával várhatja a holnapi szavazást, melyen az elõrejelzések szerint mintegy 49 millió választópolgár, a szavazásra jogosultak megközelítõleg 70 százaléka vesz majd részt.

Emmanuel Macron elsõ elnöki mandátuma öt évében végig a népszerûségi lista élén állt, az elnökválasztási kampány során azonban nagyon feljött rá legfõbb kihívója, a Nemzeti Tömörülés vezetõje, Marine Le Pen. A bevándorlással szembehelyezkedõ Le Pen a francia vásárlóerõ romlását állította kampánya homlokterébe, az általános forgalmi adó csökkentését ígéri megválasztása esetére.

Marine Le Pen és pártja jó kapcsolatokat ápol a putyini Oroszországgal, a Nemzeti Tömörülés képviselõi nem vettek részt az Európai Parlament Moszkvát elítélõ határozatainak megszavazásában    Fotó: France24

Emmanuel Macron eközben a „szélsõjobb elõretörése ellen” mozgósítaná a franciákat, hazugnak és rasszistának nevezve Marine Le Pent. Véleménye szerint az elnökválasztás tétje a patriotizmus, a haladás, Európa gyõzelme a befelé fordulással, a nacionalizmussal szemben.

Ha beigazolódik a papírforma, Macron és Le Pen rendkívül kiélezett harcot vívhat majd az államfõi tisztségért április 24-én, az elnökválasztás második fordulójában. Kettejük csatájában a legfrissebb felmérések szerint Macron a szavazók 51-54 százalékára, míg Le Pen a voksok 46-49 százalékára számíthatna.

Marine Le Pen és pártja jó kapcsolatokat ápol a putyini Oroszországgal, a Nemzeti Tömörülés képviselõi nem vettek részt az Európai Parlament Moszkvát elítélõ határozatainak megszavazásában. A francia társadalom öt évvel ezelõtt összezárt az elnökválasztás második fordulójában annak érdekében, hogy Le Pen ne kerülhessen hatalomra. Kérdés, hogy adott esetben a történelem megismétli-e majd önmagát.