A Recep Tayyip Erdogan által követett unortodox gazdaságpolitika a török líra drámai árfolyamzuhanását eredményezte: 2021 nyarán, illetve kora õsszel egy amerikai dollárért még jellemzõen 8-9 lírát adtak a bankok, októberben azonban az árfolyam kizuhant korábbi sávjából, s két hónap leforgása alatt 17,40-ig szökött fel a két deviza átváltási kurzusa.
E mögött a török elnök nemzetközi összeesküvést vélt felfedezni, állítása szerint összehangolt külföldi támadás érte a lírát, melynek célja Törökország destabilizálása. Az ország gazdasági önállóságának megõrzése érdekében Erdogan függetlenségi háborút hirdetett a védekezés jegyében.
A gazdaságot hiperinfláció is sújtja a pénzromlás mértéke az idei évben meghaladja a 20 százalékot - melynek okát Erdogan a magas kamatokban látja, ezért politikai nyomást gyakorol a jegybankra a sorozatos kamatcsökkentések érdekében.
Az Erdogan által a török nemzeti bankra erõltetett monetáris politika heves tiltakozást váltott ki a török közgazdásztársadalomból: véleményük szerint a kamatcsökkentések kontraproduktívak, az eredeti szándékkal ellentétes hatást kiváltva egyre csak gerjesztik az inflációt.
Az elnök a szakemberek ellenkezése ellenére kitart álláspontja mellett: arra hivatkozik, hogy a múltban egyszer már sikerült 4 százalék körülire leszorítania az inflációt Törökországban, s ezúttal is siker koronázza majd erõfeszítéseit.
December 20-án Erdogan elnök a török gazdaság dollarizációjának visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be. A líra az USD/TRY 17,40 körüli rekordszintrõl pillanatok alatt 13,50-ig erõsödött, a következõ napokban pedig meg sem állt 12-es szintig.
A hiperinfláció okát Erdogan a magas kamatokban látja, ezért politikai nyomást gyakorol a jegybankra a sorozatos kamatcsökkentések érdekében Fotó: Facebook/Erdogan
Az államfõ döntése értelmében a jegybank a jövõben forward ügyletek révén igyekszik mérsékelni az exportõrök devizakockázatát, az állam által kibocsátott, lírában denominált értékpapírokra vonatkozóan az adókulcs 10 százalékról 0 százalékra csökken, míg a magánszektorban dolgozók választható nyugdíjrendszerbe eszközölt befizetéseit az eddigi 25 százalék helyett 30 százalékkal egészíti ki az állam. Törökország ugyanakkor a jövõben sem szándékozik elvetni a deklarált szabad piacgazdaságon és árfolyamrendszeren alapuló gazdasági modellt.
Az új gazdaságpolitikai koncepció alacsony kamatokkal kívánja ösztönözni az exportot, a beruházásokat és a foglalkoztatást. A gazdasági alapok ugyanis meglepõen jók: a gazdaság gyors ütemben növekszik, a 2020-as év mindössze 1,8 százalékos GDP bõvülése után idén várhatóan 11,7 százalékra ugrik a növekedési mutatószám, ami kimagaslóan jó eredmény lenne. Az államadósság is alacsony, 2020-ban az éves GDP 41,7 százalékára rúgott.
A gazdasági problémák oka máshol keresendõ: a politikai instabilitás, az építõipari fókuszú gazdaság (az ágazat komoly bajban van), a devizatartalékok alacsony szintje, illetve ezzel párhuzamosan a magánszektor által felvett deviza alapú hitelek túlsúlya (dollarizáció) okoz komoly fejtörést az ország politikai-gazdasági vezetésének.
A török elnök reményei szerint az intézkedésekkel tartósan megállítható lesz a líra zuhanása, így a törököknek a jövõben nem kell devizabetétekbe menekíteniük pénzüket. Erdogan a török gazdaság importfüggõségének drasztikus csökkentését is prioritásként kezeli, a cél az, hogy az ország a jövõben ne legyen az importõrök paradicsoma.
Erdogan új gazdaságpolitikai irányvonala úgy tûnik, biztosít némi lélegzetvételnyi idõt a nem rég rekordmélységekbe döngölt török deviza számára Fotó: DHA Photo
Kiemelt cél az infláció visszaszorítása is melyet további folyamatos kamatvágásokkal kívánnak elérni. Az infláció a kamatvágásoknak köszönhetõen hónapokon belül esni fog jelentette ki. A jegybanki alapkamat 2019-ben még 24 százalékon állt, ez az érték 2021 decemberére 14 százalékra zsugorodott a folyamatos alapkamatcsökkentések eredményeként.
A líra árfolyama december utolsó napjaiban további erõsödést mutatott, a török deviza jegyzése karácsony idõszakában 11 egység alá is benézett egy amerikai dollár ellenében. Az ünnepek elmúltával 1 amerikai dollárét 11,5 török lírát kell adni a devizapiacon.
Erdogan új gazdaságpolitikai irányvonala úgy tûnik, biztosít némi lélegzetvételnyi idõt a nem rég rekordmélységekbe döngölt török deviza számára. Kérdés, hogy ez mennyire bizonyul tartósnak az új esztendõben.
A devizaárfolyam tartós stabilizálása gátat vethetne az infláció újabb elszabadulásának török közgazdászok szerint a pénzromlás a 30 százalékot is elérheti a közeljövõben , mely létfontoságú lenne a török elnök hatalmon maradása szempontjából. 2022-ben ugyanis elviekben választásokat tartanak a kisázsiai országban.
