Bekövetkezett az, amire az amerikai és NATO haderõ kivonásának májusi kezdete óta számítani lehetett. A tálibok gyõztek, elfoglalták Kabult és a fõvárosban található elnöki palotát. Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot.

„Innentõl kezdve most már az õ felelõsségük az ország vezetése, becsületének és létének megõrzése. El akartam kerülni a vérfürdõt, hiszen ha Kabulban maradok, akkor számtalan hazafi veszítette volna életét, Kabult pedig lerombolják - jelentette ki Asraf Gáni Facebook posztjában, akinek elmenekülését a nemzeti megbékélési tanács elnöke, Abdulla Abdulla korábbi külügyminiszter erõsítette meg az elsõk között.

Az Al-Jazeera arab hírtelevízió olyan felvételeket is sugárzott, amelyeken az látszik, hogy tálib harcosok Korán-verseket énekelnek az épületben. A felkelõk bejelentették: az elnöki palotából hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett.

A tálib fegyveresek az ország nagy részét elfoglalták, a legtöbb helyen a kormányerõk egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást    Fotó: reuters.com

A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erõk végsõ kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerõk ellen, és az elmúlt bõ egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerõk egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.

Számos nyugati ország jelezte, hogy katonai gépeket küld az országban ragadt állampolgárai kimenekítésért, ugyanis a NATO bejelentette, hogy a polgári légiközlekedést megszüntették Kabulban és csak katonai gépek közlekedhetnek. Mohammed Naim, a tálibok szóvivõje azt mondta: gondoskodnak a diplomáciai testületek biztonságáról.

A NATO biztonsági tanácsa ma reggelre rendkívüli tanácskozást hívott össze, a brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a tálib hatalomátvételt nem akarja elismerni és elvárja a szövetségesektõl, hogy senki ne ismerje el bilaterális alapon a tálib kormányt, a tálibok viszont hallani sem akarnak átmeneti kormányról. Az orosz kormány is azt jelezte, hogy egyelõre nem ismerik el a tálibokat, hiszen eddig terrorszervezetként tartották õket számon.

A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erõk végsõ kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerõk ellen     Fotó: reuters.com

Heiko Maas német külügyminiszter egy vasárnap esti tájékoztatón azt jelezte, hogy katonai gépek küldenek a Kabulban ragadt német követségi és egyéb embereként, hogy kimenekítsék õket az országból és hasonlókat mondott Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök is.

Az amerikaiak már tegnap elkezdték kimenekíteni embereiket a nagykövetségrõl és az állampolgárok menekítése is zajlik, de a Reuters tudósítása szerint robbanások történtek vasárnap este Kabulban és a nemzetközi reptér körül is igyekeznek a tálibok nehezíteni a nemzetközi kimenekítési akciókat.

Kína kabuli külképviselete arra figyelmeztette az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy fokozottan ügyeljenek a biztonságra. Közölték: egyelõre nem kaptak olyan hírt, hogy az összecsapásoknak kínai áldozatai lennének. A nagykövetség hivatalos weboldalán közzétett közleményben az Afganisztánban, illetve az afgán fõvárosban kialakult helyzetet "rendkívül bonyolultnak és súlyosnak" nevezték.

Asraf Gáni afgán elnök (középen) elhagyta az országot, míg Amrullah Száleh alelnök a Twitteren bejelentette, hogy nem hajlandó együttmûködni a tálibokkal      Fotó: reuters.com

Hamid Karzai korábbi elnök a Facebookon azt jelentette be, hogy koordinációs tanács jön létre a hatalom békés átadása érdekében, s ennek rajta kívül Abdulla Abdulla és Gulbuddin Hekmatjár korábbi hadúr a tagja. Karzai a kormányerõket és a tálib csapatokat is arra kérte, elõzzék meg, hogy zûrzavar alakuljon ki, és vegyék elejét az összecsapásoknak.

Amrullah Száleh alelnök a Twitteren bejelentette, hogy nem hajlandó együttmûködni a tálibokkal. Híradások szerint az alelnök a Pancssír-völgybe utazott. Pancssír tartomány egyike azoknak, amelyek továbbra is a kormány uralma alatt állnak. Ezt a területet a tálibok 1996 és 2001 közötti országlásuk ideje alatt sem tudták bevenni, elsõsorban a térség földrajzi adottságai miatt.