A világörökség részévé nyilvánította az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.

Klaus Iohannis román államfõ szerint Verespataknak a hatóságok és a szakértõk összehangolt erõfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlõdésének a példájává kell válnia, mert ezzel a döntéssel a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megõrzésére építve fejlõdhessen.

Amíg Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte: a döntés lehetõséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben, addig Verespatak polgármestere, Eugen Furdui kijelentette, az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

A mostani döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság – amely 15 éve szeretné újranyitni az aranybányát – 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation vitatott ciántechnológiával bányászott volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.