A világ nagy része még mindig nem tért magához attól a minden emberi képzeletet felülmúló lépéstõl, amit a fehérorosz hatalom tett vasárnap azzal, hogy mondvacsinált okokkal vadászgépek segítségével Minszkbe leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athén-Vilnius járatát. Az állami terrorizmusra egy állítólagos bombafenyegetés adott okot, és amikor a repülõ leszállt a fehérorosz fõváros repterén, a fehérorosz biztonságiak látványosan a gépet is átvizsgálták, ugyanakkor egyszerûen letartóztatták a régóta körözött ellenzéki újságírót Roman Prataszevicset és orosz állampolgárságú barátnõjét, Szofja Szapegát.

A gépen, amelyet öt óra múlva engedtek csak tovább, a vilniusi megérkezéskor a két letartóztatott személyen kívül még négyen nem voltak rajta, ami alátámasztja azt, hogy Lukasenka emberei is ott voltak a repülõn. Sõt, vélhetõen õk voltak azok, akik a terrortámadásra hivatkozva követelték a gép személyzetétõl, hogy forduljanak vissza Minszkbe. Prataszevicsrõl azóta bemutattak egy videóüzenetet, miszerint a hírekkel ellentétben nem verték össze, sõt a letartóztatott ellenzéki újságíró azt is elmondta, nincs semmi baja a szívének, ahogy arról az édesanyja beszélt.

Prataszevicsrõl azóta bemutattak egy videóüzenetet, miszerint a hírekkel ellentétben nem verték össze, ám a 25 éves ellenzéki újságíró arca másról árulkodik     Fotó: AFP

Az elsõ döbbenetet – miszerint Fehéroroszország fegyveres erõi kvázi elraboljanak és 5 órán keresztül túszul ejtsenek egy olyan repülõt, ami két uniós ország között menetrendszerûen közlekedett egy uniós tagállam légitársaságának gépén, majd a majd száz, többségében uniós állampolgárt órákig fogva tartsák – felváltotta a cselekvés, és sorra jelentették be a különbözõ országok, és maga az Unió is, hogy milyen válaszlépéseket alkalmaznak Lukasenka rendszere ellen.

Egy biztos, szinte megszûnt a légiközlekedés Fehéroroszország és Európa között, ugyanis az EU repterei nem fogadják a fehérorosz légitársaságok gépeit, sõt, még annak légtereit sem használhatják, míg az uniós légitársaságok sem repülnek be a fehérorosz légtérbe. Ezen kívül várhatóan több fehérorosz diplomatát utasítanak majd ki, befagyasztják a fehérorosz vezetõk Európában lévõ vagyonát. Ezen kívül egy sor ország, köztük az Egyesült Államok, követeli az elfogott ellenzéki újságíró szabadon bocsátását.

„Ez a Lukasenka-rezsim által elkövetett, megdöbbentõ cselekmény több mint 120 utas, köztük amerikai állampolgárok életét veszélyeztette” – hangsúlyozta nyilatkozatában Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki közölte, az Egyesült Államok az esetre adandó méltó válaszát összehangolja szövetségeseivel, köztük az Európai Unióval, valamint Litvánia és Görögország tisztségviselõivel.

A fehérorosz biztonságiak látványosan a gépet is átvizsgálták    Fotó: AFP

Kérdés persze az, hogy mindez miként rázza majd meg Lukasenka újból erõre kapó rendszerét, ahol lassan napi többszáz, netán ezer bírósági ítélet születik súlyos börtönbüntetésekrõl azok számára, akik részt vettek a rendszerellenes tüntetéseken. Arról nem beszélve, hogy amíg Oroszország számára az esettel kapcsolatban csak arra telik, hogy azt kérje a világ országitól, miszerint ne elsõ dühükben ítélkezzenek, és akár valósnak is tartja a bombafenyegetést, addig Lukasenka rendszere a helyén marad.

A fehérorosz diktátor ezzel az esettel a világ és a külföldi segítségben bízó ellenzékiek tudomására akarta hozni, bármit megtehet és meg is tesz azok ellen, akik a rendszere ellen mernek szólni. Mivel gazdaságilag elsõsorban az oroszoktól és Kínától függ, igazán nem fogja megrázni Fehéroroszországot az, hogy a már eleve meglévõ szankciók mellé még odatesz párat az Unió. Éppen ezért merte megtenni azt, amit megtett, sõt, még arra is hivatkozhat, nem kilövette a gépet a bombafenyegetés miatt, csak leszállíttatta és fogva tartotta.

Kérdés persze az, hogy mindezek a szankciók miként rázzák majd meg Lukasenka újból erõre kapó rendszerét     Fotó: MTI

Az orosz kormány ráadásul arra emlékeztette a világot, hogy 2013-ban Evo Morales bolíviai elnök magángépének is kényszerleszállást kellett végrehajtania Ausztriában, mert Franciaország, Olaszország és Spanyolország nem akarta átengedni a légterén a repülõjét, mert felmerült a gyanú, hogy Edward Snowdent csempészi rajta Dél-Amerikában. A Kreml szóvivõje szerint ez ugyanolyan tett volt, mint amit Lukasenka csinált, igaz, azt elfelejtette hozzátenni, hogy Morales esetében magángép, míg a mostaniban egy önálló légitársaság repülõjérõl volt szó, arról nem is beszélve, hogy 2013-ban senkit sem tartóztattak le az utasok közül. Persze mindennek ellenére azt azért a Kreml is kinyilvánította, egyáltalán nem helyeslik a fehérorosz lépést ebben az ügyben.

Vlagyimir Putyin Oroszországának egyébként csak egy a fontos: olyan elnöke legyen a fehéroroszoknak, aki hûséges Moszkvához. Ugyanakkor megegyeztek a tüntetéseket véres kegyetlenséggel leverõ Lukasenkával, hogy pár éven belül, az alkotmány módosítását követõen átadja a helyét egy kijelölt – és nem szabadon megválasztott – utódnak.