Egy talibán ítélõszék negyven korbácsütésre ítélt egy afgán nõt az északnyugat afganisztáni Herat tartomány Haftgola nevû településén 2020 õszén, melyet a helyszínen nyomban végre is hajtottak, nagy nyilvánosság elõtt. A fiatal nõ bûne az volt, hogy telefonon beszélt egy férfivel, aki a családján kívüli személy.

A nyilvános korbácsolásról videófelvétel készült, mely április 23-án került elõször publikálásra online. A Facebookon posztolt videón látható, amint egy fehér szakállú férfi egy helyi férfiak által formált kör közepére vezet egy burkával teljesen elfedett arcú nõt. Az õsz szakállú az ítéletet meghozó talibán „bírák” egyike, a helyiekre pedig a végrehajtás szemtanúinak szerepét osztották.

A körbe lépve a „bíró” három másik férfihoz csatlakozik. Õk, a „vének” hozták együtt az ítéletet önjelölt bírákként. Az áldozatot térdre kényszerítik, majd egy férfi korbácsolni kezdi. Egy idõ után átadja a feladatot egy társának. Közben a fiatal nõ fájdalmas zokogása hallatszik, hallható, ahogy kimondja a „megbánó” szavakat: - Megbántam! Az én hibám… Elrontottam. A két férfi 80 másodperc alatt hajtotta végre a talibán törvényszék íteletét.

Egy talibán ítélõszék negyven korbácsütésre ítélt egy afgán nõt az északnyugat afganisztáni Herat tartomány Haftgola nevû településén, mert felhívott telefonon egy családján kívüli férfit     Fotó: France24

A France 24 hírtelevízióhoz tartozó Observers tudomása szerint a nõt „erkölcstelen kapcsolata” miatt ítélték el, mely abban merült ki, hogy telefonon beszélt egy fiatal férfivel. A férfit szintén õrizetbe vették, jelenleg egy talibán börtönben tartják fogva.

Obe régióban, ahol Haftgola falu is található, a talibán bíróság hetente háromszor – szerdán, csütörtökön és pénteken – ítélkezik a helyiek által benyújtott panaszok tárgyában. Az Observers csoport szerint szinte egész Afganisztánban ez a rendszer mûködik a gyakorlatban. A tálib törvényszékek által hozott ítéletek végrehajtásáról idõnként megjelenik egy-egy videó közösségi média felületeken vagy helyi média platformokon.

2015-ben az egyik közösségi médiára felkerült egy videó egy Rokshana nevû afgán nõrõl, akit megköveztek egy talibán bíróság ítélete után. A videó akkor nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott. Ugyanazon év szeptemberében az afgán média számolt be egy férfi és egy nõ halálra kövezésérõl Sarpol tartományban, akiket házasságtöréssel vádoltak meg a talibán ítélõszék elõtt. Hasonló vádak miatt Ghorban golyó által végeztek ki egy férfit és egy nõt szintén ebben az idõszakban. 2020 szeptemberében egy nõt öltek meg Sarpolban.

Attól tartunk, visszatérnek a talibán kormányzat sötét napjai Afganisztánban – jelentette ki az eset kapcsán Atofa Ghafouri herati nõjogi aktivista.

Az összes férfi, aki szemtanúja volt a fiatal nõ megkorbácsolásának, átlagember. Azért voltak jelen, mert ott élnek. Sok afgán, különösen a vidéki régiókban támogatja a talibán ítélõszékek mûködését. Az ország számos régiójában zéróval egyenértékû a kormányzati jelenlét. Nincs bíróság, akit panaszoddal felkereshetnél. Ha esetleg mégis fellelhetõ valamilyen fajta bíróság, az ítélkezési procedúra hosszadalmas és költséges: kenõpénzt kell fizetned ahhoz, hogy valaki foglalkozzon az ügyeddel.

Így aztán a talibán ítélõszékeknek nincs alternatívájuk: ezek gyorsak és költségmentesek. Az emberek hozzájuk fordulnak, õk pedig döntenek vitás ügyeikben. Legitimitásuk réges-régen kiépült a vidéki területeken. A tálibok pedig saját felfogásuk szerint szabályozzák az életet. A meghonosodott rendszer legelsõ áldozatai a nõk.

Atofa Ghafouri herati nõjogi aktivista úgy véli, ha a tálibok visszatérnek az afgán kormányba, a nõk helyzete a mostaninál is rosszabb lesz   Fotó: Medica Mondiale

Az afgán kormány inaktivitása egyre nagyobbá teszi a talibán ítélõszékek befolyását. Az itt lefolytatott „tárgyalásokon” szerepet vállalók érinthetetleneknek érzik magukat. Ami igaz is. A hatóságok soha nem tartóztattak le senkit az „ítélethozók” közül az országban.

Még csak nem is kérdezték ki soha egyiküket sem döntéseik hozadékaként. A központi kormányzat így viszont legitimálja mûködésüket. A gyakorlatban Afganisztán fel van osztva a kormányzat és a talibán között: az ország egyik részét Kabul kontrollálja, a másik részén viszont a tálibok kormányoznak saját törvényeik szerint.

Kérdéseket intéztem a kormányzathoz, miért nem indítanak vizsgálatot legalább a legnagyobb média figyelmet kiváltott esetek kapcsán. Farkhonda gyilkosait sem vonták felelõsségre – mondta el Atefa Ghafouri. (Farkhondát tévesen a Korán egy példányának elégetésével vádolták meg, amiért kivégezték, majd testét máglyán elégették. A szerk.) – Ha a jövõbeni kormányzatba visszatérnek a tálibok is, milyen sors vár az itteni nõkre? Mi, nõk attól tartunk, hogy a kabuli kormány áruba bocsátja jogainkat a táliboknak egy békeegyezmény megkötéséért cserébe. Egy olyan kormányzat, mely tálib tagokat is soraiban tudna, milyen nõpolitikát folytatna? – tette fel kérdéseit az aktivista.

A tálibok azt állítják, változtattak a nõk jogaival kapcsolatos korábbi álláspontjukon. De hogyan hihetnénk nekik, látva az általuk szervezett törvényszékek napról napra hozott ítéleteit szerte az országban? Amikor azt tapasztaljuk, hogy rendszeres gyakorlattá vált a nõi rendõrök, újságírók, aktivisták meggyilkolása? – zárta gondolatait Atefa Ghafouri.

Nyolc tény az afgán nõk helyzetével kapcsolatban a Medica Mondiale kölni székhelyû nemzetközi nõi jogi és segélyszervezet kimutatása alapján:

• ENSZ-kimutatások szerint a házasságok 59 százaléka kényszer hatására köttetik meg. Egy 2018-as UNICEF-jelentés szerint háromból legalább egy lány 18 éves kora elõtt megy férjhez.
• 2017-es UNICEF-jelentés szerint a 15 és 49 év közötti nõk 51 százaléka volt kitéve fizikai vagy szexuális erõszaknak legalább egy alkalommal házassága során. 46 százalékukat bántalmazták otthon a kutatást megelõzõ egy év során.
• Bebörtönzés „morális bûnök” elkövetése miatt. Egy 2012-es Human Rights Watch-jelentés arról számol be, hogy a bebörtönzött nõk fele és szinte az összes bebörtönzött lány morális „vétségek” miatt került cellába. Házasságtöréssel vádolták meg õket, noha az esetek többségében nemi erõszak áldozatául estek vagy prostitúcióra kényszerítették õket.
• Az öngyilkosság az egyedüli menekülési útvonal sokak számára. A verés, nemi erõszak, megaláztatás a napi élet része számos afgán nõ esetében. Becslések szerint az öngyilkossági kísérletek 80 százalékát nõk követik el az országban.
• A férfiakkal egyenlõ jogok csak papíron léteznek. Ezt a törvényi elõírást a bírák ritkán alkalmazzák a gyakorlatban. A családon kívüli élet az afgán nõk számára szinte elképzelhetetlen.
• Magas terhességi mortalitás. Egy afgán nõ átlagosan 5,3 alkalommal esik teherbe élete során. 20 százalékuk szül 18 éves kora elõtt. 100 ezer élve születésre 1291 becsült haláleset jut, ami az egyik legrosszabb adat nemzetközi összehasonlításban. Mindez a fiatal korra, a terhesség idõszaka alatti vitaminhiányra és a gyenge orvosi ellátásra vezethetõ vissza. Az élet a kicsinyek számára sem indul könnyen: ezer afgán gyerekbõl 62 nem éri meg az ötödik születésnapját.
• A nõk mindössze 30 százaléka tud írni-olvasni, miközben a férfiak 55 százaléka írástudó az országban.
• Kényszerített szüzességi tesztek. Bár az afgán büntetõ törvénykönyv 2017-ben betiltotta a szüzességi vizsgálatok lefolytatását, rendõrök, bírák mégis gyakran elrendelik ezeket nemi erõszak gyanúja esetén, illetve ha házasságon kívüli szexuális kapcsolat folytatásával vádolnak valakit.