Egyre fenyegetõbb a helyzet Ukrajna keleti felében, és sokan már az újabb orosz-ukrán háború kitörésétõl tartanak, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól élezõdött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai, többségében orosz szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettõ megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tûzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.

És azóta a helyzet csak fokozódott, a halottak száma már tíz felett van. Ruszlan Homcsak, az ukrán fegyveres erõk vezérkari fõnöke kedden a parlament ülésén azt mondta, hogy az aknamentesítõ alakulathoz tartozó katonákat orvlövészek lõtték hátba. Ezt az oroszok, a szakadárokra hivatkozva, tagadták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivõje pénteken a donyecki szakadárokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán katonák egy aknamezõ-ellenõrzés közben történt robbanás áldozataivá váltak.

Az ukrán hadsereg folyamatos harcot vív a szakadár erõkkel a Donyec-medencében     Fotó: rosbalt.ru

Legyen bármelyik változat igaz, azóta szinte folyamatosan dörögnek a fegyverek. Ráadásul Oroszország a közelgõ "Nyugat 2021" elnevezésû hadgyakorlat leple alatt komoly haderõt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa megszállt Krím félszigetre és a Donyec-medencei területekre is. Úgy vélik sokan, hogy Oroszország a konfliktus kiterjesztésére készül Ukrajna egyéb területeire, az indok pedig az Ukrajnában élõ orosz-ukrán kettõs állampolgársággal rendelkezõk védelme lesz.

Ennek hatására az Egyesült Államok fegyveres erõinek európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál. A Pentagon ugyanis attól tart, hogy Oroszország fokozni készül tevékenységét Kelet-Európában és az északi sarkvidéken, kihívva ezzel az új amerikai adminisztrációt. Hogy Vlagyimir Putyin mennyire gondolja mindezt komolyan, vagy csak erõt fitogtat, még a külpolitikai szakértõk sem igazán tudják eldönteni. Mindenesetre két amerikai hadihajó  a jövõ héten behajózik a Fekete-tengerre: az egyik április 14-én, a másik április 15-én érkezik meg új helyére.

A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai, többségében orosz szakadárok     Fotó: Reuters

Mindenesetre provokációnak sem volt rossz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott, ahol azokat a helyszíneket kereste fel, ahol az utóbbi idõben sorozatosan történtek tûzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg. Szinte azonnal érkezett minderre az orosz válasz. „Kijev a tûzzel játszik, és Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadmûveleteket kezd a Donyec-medencében - jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelõs megbízottja.

Ez pedig azt jelenti – és ezt Kozak nem is tagadta –, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében. Moszkva egyelõre nem látja jelét annak, hogy Kijev vissza akarná fogni a harcias retorikát, és hogy kézben tartaná fegyveres erõit a délkelet-ukrajnai demarkációs vonalnál - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivõje, aki nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen lépéseket tehet majd Moszkva a konfliktus eszkalációja esetén a Donyec-medence orosz állampolgárságot kapott lakosainak védelme érdekében.

A szakadár erõk továbbra is a Donyec-medence oroszországhoz való csatolását szeretnék elérni    Fotó: AP

Zelenszkij ukrán elnök még azt is felvetette, hogy a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba. „Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivõ.

A fentiek ismeretében senki sem csodálkozhat azon, hogy az ukránok mintegy kétharmada tartja valószínûnek, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen. A felmérést a Rejting neves közvélemény-kutató központ készítette el a napokban. A megkérdezettek 36 százaléka magasnak minõsítette annak a valószínûségét, hogy Oroszország teljeskörû inváziót indít Ukrajna ellen, 31 százalékuk ennek veszélyét közepesre értékelte, míg 15 százalék alacsonyra és 12 százalék válaszolta azt, hogy nem lát ilyen veszélyt.