Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke január 20-i beiktatása óta erõteljes lépéseket tesz a nyugati világ egységbe kovácsolására a globális kínai politikai, gazdasági, katonai befolyásszerzés feltartóztatása érdekében. Míg az Európai Unió bizonyos kérdésekben – jól felfogott gazdasági érdekeinek megfelelõen - vonakodik felsorakozni Washington mellé, Amerika fontos szövetségesre lelt északi szomszédja, Kanada személyében.

Az ottawai parlament alsóháza a héten egyhangúlag megszavazta az elõterjesztést, melynek alapján népirtásként bélyegzik meg Kína ujgur-politikáját. Emberi jogok csoportok meggyõzõdése szerint Kína hatalmas kiterjedésû északnyugati tartományában, Hszincsiang-Ujgurban legalább 1 millió, többségében ujgur nemzetiségû muszlimot tartanak bebörtönözve munkatáborokban. Pekinget azzal is vádolják, hogy a fogvatartottakat kényszermunkára kötelezik, a nõk egy részét pedig erõszakkal sterilizálják.

Az ottawai parlament alsóháza a héten egyhangúlag megszavazta az elõterjesztést, melynek alapján népirtásként bélyegzik meg Kína ujgur-politikáját        Fotó: wikipedia

Az elfogadott indítvány arra is felhívja a nemzetközi közösséget, hogy keressenek más helyszínt a 2022-ben esedékes Téli Olimpiai Játékok megrendezésére a kínai fõváros helyett, amennyiben a népírtás folytatódik. A kanadai képviselõk felhívták Justin Trudeau miniszterelnököt, hogy genocídiumként feliratozza az elfogadott indítványt – írja az AFP.

Kanada elõzetesen konzultált szövetségeseivel a genocídium terminus használatát illetõen. A terminust Kanada stratégiai szövetségese, az Egyesült Államok is használta már az ujgurokkal való bánásmód kapcsán Donald Trump elnöksége idején. Trump elnök januárban „az ujgurok elpusztítására való szisztematikus törekvéssel” vádolta Kínát.

Kína szégyenteljes cselekedetnek minõsítette az elfogadott indítványt, mely álláspontjuk szerint szándékos, rosszindulatú provokáció Kína 1,4 milliárd állampolgárával szemben. Kanada kísérlete, hogy feltartóztassa Kína további fejlõdését a Hszincsianggal kapcsolatos elõterjesztés elfogadásával, sikertelen lesz. Az álszent és szégyentelen kanadai törvényalkotók az emberi jogok érvényesítése mögé takarózva politikai manipulációra használják az ügyet – áll az ottawai kínai nagykövetség nyilatkozatában.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, írásos bizonyítékok vannak a kezében a kínai jogsértésekrõl     Fotó: Reuters

Kína kezdetben tagadta a hszincsiangi munkatáborok létezését, majd késõbb szakképzési központokként jelölte meg azokat, melyek egyik célja az iszlám radikalizmus térnyerésének feltartóztatása. A táborokban élõk oktatásával nyújtanak nekik segítséget, hogy kitörhessenek a szegénységbõl. A vidéki ujgur népesség számos tagja ugyanis írástudatlan.

Peking állítja, Hszincsiang-Ujgur és Tibet mai helyzete jól példázza Kína emberi jogok érvényesítése érdekében tett erõfeszítéseinek beérését: e téren komoly elõrelépést értek el. Wang Yi kínai külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága számára videoüzenetben fejtette ki, hogy Kínában soha nem került sor genocídiumra, kényszermunka alkalmazására, illetõleg vallási elnyomásra Hszincsiangban.

Mindeközben az egykori brit gyarmaton, Hongkongban is forrnak az indulatok. Az anyaországhoz 1997-ben visszatért, ám Peking által további 50 évre garantált, nagyfokú autonómiával felruházott városállam lakói is lázadnak a központi hatalom ellen. A közel 8 millió lakosú, a szárazföldi Kínától területileg is elkülönülõ Hongkong polgárainak egy nem elhanyagolható része, több százezer készül – brit útlevelének köszönhetõen – áttelepülni az Egyesült Királyságba. Az elmúlt évben mintegy 7 ezer hongkongi polgár már elhagyta a várost a brit szigetek felé véve az irányt.

Az egykori brit gyarmaton, Hongkongban is forrnak az indulatok     Fotó: Reuters

Az ok: Hongkong autonómiájának fokozatos csorbulása, mely a pekingi parlament által 2020 júniusában elfogadott hongkongi nemzetbiztonsági törvényben csúcsosodott ki. Az új törvény nyugati és hongkongi bírálói szerint gyakorlatilag megszüntette a városállam autonómiáját Kínával szemben. A törvény értelmében Peking kínai bírókat küldhet a hongkongi bíróságokra és módot ad a kínai erõszakszervezetek megjelenésére is a városállam területén. Az erõszakszervezetek tagjai felléphetnek azokkal szemben, akik megsértik a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.

Peking szerint a törvény csak a rendzavarók kis csoportja ellen irányul: a szakadár törekvések, felforgató tevékenység, külföldi beavatkozások, terrorizmus elleni fellépés jegyében volt rá szükség. Csupán a törvényszegõ törpe kisebbséget szankcionálja.  A renitensek ugyanakkor életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetõek, a törvénnyel szembemenõ, valamennyi korábbi hongkongi jogszabályt pedig hatályon kívül helyezték.

Január 6-án a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján a hongkongi rendõrség egy hajnali operatív mûvelet során több mint 50 demokratát tartóztatott le egy tavaly júliusban tartott elõválasztás megszervezésének-, illetve az azon való részvétel vádjával. Az elõválasztás célja egy késõbb megtartandó törvényhozó testületi tanácsi választás legerõsebb jelöltjeinek kiválasztása volt. Az õrizetbe vett személyeket kihallgatták, egyesek mobiltelefonjait, számítógépeit elkobozták. Késõbb feltételesen szabadlábra helyezték õket.

Mostanáig összesen 99 embert vettek õrizetbe Hongkongban a törvény tavaly júniusi hatályba lépése óta    Fotó: Reuters/Laurel Chor

A rendõrség közlése szerint holnap, azaz hétfõn 47 személyt állítanak bíróság elé az ügy folytatásaként. Hivatalos adatok szerint a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával mostanáig összesen 99 embert vettek õrizetbe Hongkongban a törvény tavaly júniusi hatályba lépése óta. Köztük van az ismert média mogul, prominens Kína-kritikus LJimmy Lai is – a Reuters hírügynökség tudósítása szerint.

A nyugati értékek iránt elkötelezett számos hongkongi polgár inkább a kivándorlást választaná, mintsem hogy megfeleljen Peking elvárásainak. A brit bevándorlási törvény lehetõségét biztosít az egykori gyarmat polgárainak a nagy-britanniai letelepedésre. Ha 5 éven át brit földön élnek, el tudják tartani magukat és megfelelnek a honosítási feltételeknek, brit állampolgárságot kaphatnak.

Kína ugyanakkor nem nézi jó szemmel, hogy akár százezrek is az áttelepülés mellett dönthetnek - írja a hu.euronews.com. Peking ezért nem kívánja elismerni a tengeri brit útleveleket. Véleményük szerint az áttelepülõ hongkongiak másodrendû állampolgárok lennének az Egyesült Királyságban, London csak a képzettségüket akarja kihasználni.