A Kínai Nemzeti Rádiós és Televíziós Hatóság közölte, a BBC World News Kínáról szóló anyagaiban megsértette a hiteles és pártatlan tájékoztatás elvét mind a koronavírus járvány kezdeti kínai kezelése, mind az ország északnyugati tartományában, Hszincsiang-Ujgurban élõ szunnita muszlim ujgur közösséggel szembeni pekingi fellépés vonatkozásában. Ezért a hírcsatorna adását betiltotta az ázsiai országban.

A BBC ugyanis beszámolt anyagaiban arról, hogy mintegy 1 millió ujgurt kényszerítenek kényszermunkára átnevelõ táborokban, ahol gyakori a nõkkel szembeni szexuális erõszak és a sterilizáció. A sokgyermekes ujgur családmodell ugyanis ellentétes Peking a népességnövekedés keretek között tartására irányuló politikájával.

Kína lépése inkább szimbolikus, mivel a BBC hírcsatornája csak a hotelek, külföldiek számára fenntartott lakóépületek, illetve bizonyos üzleti vállalkozások számára biztosított kábel televíziós rendszereken keresztül volt csupán fogható mostanáig is. Ugyanakkor ez a lépés is jelzi a növekvõ konfliktust Peking és a nyugati kormányok között számos területen, mely érinti az emberi jogok érvényesülését, kereskedelmi kérdéseket, és a világjárvány kezelését. A nyugati média Kínáról szóló tudósításai sok esetben nem nyerték el a kínai vezetés tetszését.

A BBC beszámolt anyagaiban arról, hogy mintegy 1 millió ujgurt kényszerítenek kényszermunkára átnevelõ táborokban, ahol gyakori a nõkkel szembeni szexuális erõszak és a sterilizáció    Fotó: freepik.com

Tavaly Kína a Washington Post, a Wall Street Journal és a New York Times több riporterét kitiltotta területérõl a kommunista vezetést kritizáló, az amerikai médiában megjelent anyagaik retorziójaként. Az egyelõre nem világos, hogy erre a sorsra jutnak-e a BBC Kínában dolgozó újságírói is.

A brit médiafelügyeleti hatóság, az Ofcom február 4-én megvonta a szigetországi mûsorszórás jogát a CGTM angol nyelvû, szateliten sugárzott kínai hírcsatornától. Az indoklás többek között a csatorna Kínai Kommunista Párthoz való kötõdése volt. A kínai külügyminisztérium egyik szóvivõje szerint az Ofcom poltikai alapú döntést hozott, ideológiai elõítélet által vezérelve. A nagy-britanniai sugárzási jog elvesztése komoly csapás a kínai állami televízióra. Kína vezetése politikája népszerûsítésére, illetve a nyugati média kínai beszámolóinak ellensúlyozására használja a csatornát, melynek mûködtetésére hatalmas összegeket biztosít. A CGTN európai központja Londonban van. A mostani, BBC elleni kínai fellépés erre a brit döntésre adott válasz.

A brit médiafelügyeleti hatóság, az Ofcom február 4-én megvonta a szigetországi mûsorszórás jogát a CGTM angol nyelvû, szateliten sugárzott kínai hírcsatornától     Fotó: CGTN

Bár Nagy-Britannia már nem tagja az Európai Uniónak, továbbra is Európa Tanács-tag. Ez az intézmény felügyeli a mûsorszórási jogosultságokat egy 1989-es egyezmény értelmében. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok valamint a Kínában dolgozó külföldi tudósítók szintén kiábrándultságuknak adtak hangot a döntés kapcsán az AP hírügynökség jelentése szerint.

Az Európai Unió felszólította Kínát, hogy vonja vissza a brit BBC World News hírcsatorna jövõbeni kínai sugárzásának blokkolását. Az uniós nyilatkozatban elhangzik, hogy Peking lépése tovább nehezíti a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az információhoz való hozzájutás, mint alapjog érvényesülését Kínában. Döntésével a kommunista vezetés megsérti mind a kínai alkotmányt, mind az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az uniós állásfoglalás utal arra is, hogy Hongkong bejelentése, miszerint õk is szüneteltetik a BBC adásainak sugárzását, az emberi jogok és a szabadság további erózióját jelzi az egyre korlátozottabb autonómiával rendelkezõ egykori brit gyarmat területén.