A mianmari junta elõbb az internetes és mobilszolgáltatóknak adott utasítást a Facebook, majd késõbb a Twittert és az Instagramot blokkolására, míg mára az egész internetet lezárta az országban. Mindez persze nem akadályozta meg a junta ellenes lakosságot, hogy újabb és újabb tüntetéseket szervezzenek a legnagyobb városban, Rangunban a hadsereg hatalomátvétele miatt, valamint az országot eddig ténylegesen vezetõ, most már õrizetben tartott Aung Szan Szú Kjí szabadon engedéséért.
Ám törekvéseik vélhetõen hiábavalóak, ugyanis a hadsereg soha nem fogja megengedni Szú Kjínek, hogy hivatali tisztséget töltsön be a jövõben. Legalábbis Maung Zarni, Londonban élõ burmai emberi jogi aktivista szerint. A France 24 csatorna vitamûsorában Zarni elmondta, a hivatalosan állami tanácsos pozícióban lévõ politikusnõ tisztsége soha nem volt része a mianmari alkotmánynak. Az állami tanácsos címet pártja találta ki Szú Kjí számára, mivel a junta nem tette lehetõvé, hogy elnök lehessen. Az emberi jogi aktivista attól tart, a tábornokok végsõ döntést hoztak a politikus asszony jövõjével kapcsolatban, ugyanis az úgynevezett demokrácia játék csatározásai során Aung Szan Szú Kjí minden alkalommal legyõzte õket.
A mianmari junta elõbb az internetes és mobilszolgáltatóknak adott utasítást a Facebook, majd késõbb a Twittert és az Instagramot blokkolására, míg mára az egész internetet lezárta az országban Fotó: MTI/EPA/Maung Longlan
Egyébként bármilyen furcsa, de a puccs nem ellentétes az alkotmánnyal. Ugyanis a 2008-ban elfogadott alkotmány Fegyelmezett demokráciaként jeleníti meg az akkor 50 milliós államot. A demokrácia fegyelmezettségét a hadsereg volt hivatott szavatolni a számára biztosított 25 százalékos képviseleti aránnyal a törvényhozó testületekben, illetve három kulcsminisztérium ellenõrzése révén. Az viszont kimaradt az alapokmányból, hogy a kormány a nép kormánya, mely a néptõl eredezteti legitimitását és a nép érdekében hozza döntéseit.
Így aztán az alaptörvény, mely egy referendum után került elfogadásra, valójában egy alapvetõen katonai berendezkedést szentesített a jövõre nézve is az országban. A 213-oldalas dokumentum számos cikkelyben taglalja a hadsereg jogait az állami szuverén hatalom adott esetbeni átvételére, illetve gyakorlására szükségállapot bekövetkezése esetén.
A 2020. november 8-ai parlamenti választások a Nobel Békedíjas egykori ellenzéki vezetõ, Aung Szan Szú Kjí Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártjának földcsuszamlásszerû gyõzelmét hozták el: az alsó-, illetve felsõházi helyek 83 százalékát szerezték meg a párt jelöltjei, míg a hadsereg által támogatott Uniós Szolidaritás és Fejlõdés Párt (USDP) megsemmisítõ vereséget szenvedett. A hadsereg ezt követõen csalást kiáltott, melynek azonban az ország választási bizottsága nem adott helyt.
A junta katonai puccs révén ismét magához ragadta a hatalmat, a demokratikus választás gyõzteseit pedig bebörtönözte Fotó: CNN
Február másodika határkõnek számított volna Mianmar történelmében: az újonnan megválasztott parlament elsõ ülése a fegyelmezett demokráciából a valódi demokráciába való átmenet kezdete dátumának ígérkezett. E helyett gyászos fordulat következett be: a junta katonai puccs révén ismét magához ragadta a hatalmat, a demokratikus választás gyõzteseit pedig bebörtönözte. Aung San Szú Kjí mellett a civil államfõ, U Win Myint, valamint az NLD párt számos vezetõje is õrizetbe került. A legfõbb hatalom birtokosa immár Min Aung Hlaing, az ország hadseregének vezetõ tábornoka.
A Tatmadaw a hatalom megragadását az alkotmány 417-es cikkelyével indokolta, mely szükséghelyzet esetén lehetõvé teszi a hatalomátvételt. Álláspontjuk szerint a köztársasági elnök által kinevezett választási bizottság kudarcot vallott a választási eredmények összesítése során.
A 2008-as alkotmány egy katonai projekt volt valójában, és egy országos referendum 92 százalékos támogatottság mellett lépett hatályba mindössze néhány héttel a Nargis ciklon pusztítása után, amely Mianmar történelmének legnagyobb természeti katasztrófája volt. Aung Szan Szú Kjí és az NLD azonban ekkor még nemet mondott az alaptörvényre.
2011-ben az Arab Tavasz eseményei politikai foglyok szabadon bocsátását vonták maguk után Mianmarban, mivel a junta egyes vezetõi úgy gondolták, nem szeretnének esetlegesen a meggyilkolt Kadhafi líbiai elnök sorsára jutni. Az enyhülõ politikai légkörben Barack Obama akkori amerikai elnök és a kínai vezetés közbenjárására végül az NLD is elfogadta az alkotmányt. 2011 óta Aung Szan Szú Kjí és pártja valamennyi, az országban lebonyolított választást megnyerte, egyre inkább növelve parlamenti erõfölényét.
A legfrissebb hírek már folyamatos tiltakozásokról és 140 ember letartóztatásáról szólnak Fotó: CNN
A 2020-as parlamenti választás elsöprõ NLD-gyõzelme félelmet váltott ki a hadsereg vezetésében. A tábornokok komolyan aggódni kezdtek a polgári kormányzat egekbe szökõ népszerûsége, támogatottsága miatt. Egyetlen ütõkártya maradt a kezükben: az erõ alkalmazása fejtette ki Nehginpao Kipgen, az indiai Jindal School of International Affairs Délkelet-Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója. A szakértõ szerint elképzelhetõ, hogy a hadsereg vezetése az egy év idõtartamra bejelentett szükségállapotot az alkotmány egyes pontjainak módosítására használja majd.
Egy parlamenti képviselõ, aki neve elhallgatását kérte, az Associated Press hírügynökségnek elmondta, hogy házi õrizetben van több képviselõtársával egyetemben, sõt a legfrissebb hírek már 140 ember letartóztatásáról szólnak. Megengedték számára, hogy használja telefonját, beszélhetett képviselõtársaival, de a fõvárosi hivatali épületet, ahol tartózkodnak, nem hagyhatják el.
Aung Szan Szú Kjí hollétét nem hozták nyilvánosságra, mondta el egy LND-képviselõ a Reuters hírügynökségnek. Tudomása szerint azonban az ország választott vezetõje jó egészségi állapotban van. A 75 éves, Nobel Békedíjas politikus élete során már hozzászokhatott az õrizetbe vételekhez: az utolsó három évtizedben 15 évet töltött házi õrizetben, csupán 2010 óta szervezhette szabadon pártja tevékenységét.
