A délkelet-ázsiai Mianmar – az egykori Burma - katonai vezetése megdöntötte a Nobel Békedíjas Aung San Suu Kyi demokratikusan megválasztott kormányát hétfõn a kora reggeli órákban. A 75 éves nõi kormányfõ mellett Win Myint elnököt, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos vezetõjét is õrizetbe vették.

A katonaság választási csalásra hivatkozva ragadta magához a hatalmat, mely ezentúl Min Aung Hlaing, a hadsereg elsõ számú vezetõje kezében összpontosul majd. A katonai hatalomátvételre közvetlenül az újonnan megválasztott parlament elsõ tervezett ülése elõtt került sor. Suu Kyi Nemzeti Liga a Demokráciáért pártja földcsuszamlásszerû gyõzelmet aratott a novemberi parlamenti választások során. A hadsereg kezén lévõ televízió információja szerint a katonai vezetés rendkívüli állapotot hirdetett ki egy év idõtartamra.

A Nobel Békedíjas Aung San Suu Kyi kormányfõ mellett Win Myint elnököt, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos vezetõjét is õrizetbe vették      Fotó: CNN

Suu Kyi arra szólította fel a közvéleményt, hogy ne nyugodjanak bele az ismételt katonai hatalomátvételbe, ellenkezõleg, tiltakozzanak ellene: a hadsereg célja a katonai diktatúra visszaállítása. Kérem az embereket, ne törõdjenek ebbe bele, szívvel-lélekkel protestáljanak a katonai puccs ellen – áll a  Suu Kyi nevében kiadott NLD-közleményben. A Nobel Békedíjas Aung San Suu Kyi a 2015-ös demokratikus választás megnyerését követõen alakíthatott kormányt Mianmarban a katonai junta tábornokainak több évtizedes diktatúráját váltva. A törékeny nõ 2015-öt megelõzõen évtizedeken át házi õrizetre ítélve harcolt békés eszközökkel az országot uraló junta ellen.

A puccs elõtti napokban rendkívül feszült helyzet alakult ki a polgári kormány és a hadsereg vezetése között, melyek már elõrevetítették az ismételt katonai hatalomátvétel lehetõségét: tankok tûntek fel a nagyvárosok utcáin, a hadsereg melletti demonstrációkra került sor több helyszínen. A puccsot követõen a telefonösszeköttetés megszakadt a fõvárossal, Naypyitaw-val, illetve a kereskedelmi központ szerepét betöltõ Yangon városával. A Reuters tudósítója szerint a hadsereg alakulatai elfoglalták a yangoni városháza épületét, a kormánypárt székházával a telefonösszeköttetés megszakadt, megszûnt a mobil internetkapcsolat is.

A hatalom ezentúl Min Aung Hlaing, a hadsereg elsõ számú vezetõje (balra) kezében összpontosul majd     Fotó: TASSZ

A mianmari választási bizottság visszautasította a hadsereg választási csalásra utaló kijelentését, mellyel a hatalomátvételt indokolták. A 2008-ban megalkotott, több évtizedes katonai uralmat felváltani hivatott alkotmány a parlamenti helyek 25 százalékát, valamint a kulcs minisztériumok ellenõrzését garantálja a hadsereg vezetése számára – írja a France24 hírportál.

A puccs kisiklathatja a Nyugat által támogatott, több éve zajló erõfeszítéseket a demokratikus rendszer megszilárdítására az egykor Burma néven ismert korábbi brit gyarmaton. A térségben és az országban erõs befolyással rendelkezõ, Mianmarral határos Kína ugyanakkor nem ítélte el a katonai hatalomátvételt. Peking arra szólította fel a szembenálló feleket, hogy az alkotmány és a jog biztosította kereteken belül oldják meg a közöttük fennálló nézeteltéréseket.

A hadsereg alakulatai elfoglalták a yangoni városháza épületét, míg a rendõrség végig támogatta a puccsistákat     Fotó: Aung Shine Oo

A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Biden elnököt tájékoztatták Suu Kyi asszony õrizetbe vételérõl. Jen Psaki elnöki szóvivõ kijelentette: az Egyesült Államok ellenzi a választási eredmények megváltoztatására irányuló katonai akciót. Washington az ország demokratikus átalakulása megszilárdításában érdekelt. Amennyiben a hétfõi események nem visszafordíthatóak, az amerikai kormányzat lépéseket fog tenni azon személyekkel szemben, akik felelõsek a kialakult helyzetért.