Noha a szövetségesek sejtették (tudták), hogy a náci Németországban milyen emberiség elleni bûntetteket követnek el, a valóságra, az igazi borzalmakra csak akkor döbbentek rá, amikor 1944 második felétõl induló offenzívájuk alatt egymás után érték el és szabadították fel a több tízezernyi foglyot õrzõ koncentrációs táborokat.
Elsõként a szovjet erõk bukkantak nagyobb méretû náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvõ Majdanek városkában, 1944 júliusában. A sztálini diktatúra alatt azért sok mindenhez hozzáedzõdött szovjet katonák elõször szembesültek azzal, hogy a nácik tettei minden képzeletet felülmúltak. A felszabadítók egyszerûen nem akartak hinni a szemüknek, amikor beléptek a náci táborok területére.
A szovjet katonák itt szembesültek igazán azzal, hogy a nácik tettei minden képzeletet felülmúltak Fotó: RIA Novosti
Temetetlen holttestek tömegei feküdtek egymásra halmozva, míg túlélõk inkább csontvázakra hasonlítottak, akik mozogni is alig tudtak. Folyamatos veszélyt jelentettek a betegségek, és sok tábort fel kellett égetni, hogy megelõzzék a járványok terjedését. Mindezek után a táborok túlélõinek még hosszú és nehéz utat kellett megtenniük a felépülésig.
Ám az igazi borzalom még hátra volt a világ számára Auschwitz, a legnagyobb megsemmisítõ központ, a náci halálgyár. Az I.G. Farben által gyártott Zyklon-B nevû, eredetileg rovarirtáshoz szánt cianid gázt elõször 650 szovjet hadifoglyokon próbálták ki a 11-es blokk alagsorában létrehozott gázkamrában, míg a 10-es blokkban a Josef Mengele által vezetett áltudományos vizsgálatokat tartották. A gázkamrák 1944. április-július között akár napi húszezer embert is képesek voltak kivégezni.
Auschwitzban meggyilkoltak számáról a mai napig nincs pontos adat, rengeteg gyermek lelte a náci koncentrációs tábor gázkamráiban a halálát Fotó: RIA Novosti
Ugyanakkor 1944 novemberében Himmler a közelgõ Vörös Hadsereg hírére elrendelte a krematórium-rendszer lerombolását, valamint az összes fogoly kivégzését. Amíg a parancs elsõ felét teljesítették január elején a birkenaui gázkamrákat is felrobbantották , addig utóbbit már nem. És amikor 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége elérte és felszabadította Auschwitzot, a táborba belépve mindössze néhány ezer éhezõ foglyot talált életben.
A meggyilkoltak számáról még mindig nincs egyezség. A tábor elsõ parancsnoka, Rudolf Höss vallomásai alapján három millióra becsülték. Ugyanakkor Vlagyimir Makarov, az FSZB-archívumok tudományos munkatársa az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a tábor felszabadítása után végzett nyomozás alapján megállapítható, hogy Auschwitzban 1940. júniusa és 1945 januárja között nem kevesebb, mint négymillió embert semmisítettek meg. 1983-ban George Wellers francia tudós a deportálási dokumentumokból 1,613 millió meggyilkoltra becsülte az Auschwitzban megölt foglyokat, amelybõl 1,44 millió volt a zsidó, 146 ezer pedig a lengyel áldozat.
Aki szeretné elolvasni a teljes cikket, az a moszkvater.com portálon megteheti.
