Végre-valahára megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal a videóval kapcsolatban, amit Alekszej Navalnij ellenzéki politikus hozott nyilvánosságra, miután hazatért Németországból és a hatóságok azonnal letartóztatták. Putyin ma egy diákokkal való találkozón végre megszólalt az ügyben, és határozottan tagadta, hogy az övé lenne az a titkos palota a Fekete-tenger partján.
Semmi, amire ott a filmben rámutattak, nem a tulajdonom, és nem volt sem az én tulajdonom, sem a rokonaim tulajdona. Soha mondta hallgatóságának Putyin.
Vlagyimir Putyin határozottan tagadta, hogy köze lenne a Fekete-tenger partján lévõ palotához Fotó: kremlin.ru
A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) január 19-én közzétett egy kétórás dokumentumfilmet, amelyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érõ titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülõváros közelében. Az angol feliratos anyagot hétfõ kora délutánig több mint 86 millióan nézték meg a YouTube-on.
Mindeközben az orosz sajtó megírta, hogy a hétvégi, Navalnij-párti tüntetéssorozaton a hatóságok több mint 3000 embert tartóztattak le. Hosszú idõ után ez volt a legnagyobb ellenzéki megmozdulás az országban: volt, ahol csak több százan, de például a nagyvárosokban, mint Moszkva és Pétervár, több ezres tömeg tüntetett a putyini rendszer ellen. A politikai megmozdulások elleni hatósági fellépés megfigyelésére szakosodott OVD-Info szerint 3134 embert - ezen belül Moszkvában 1201-et, Szentpéterváron pedig 471-et - állítottak elõ. A tüntetõk mindkét nagyvárosban áttörték a kordont, a rendõrök erõszakot alkalmaztak. A fõvárosban átmenetileg õrizetbe vették Julija Navalnaját, az ellenzéki politikus feleségét.
A hétvégi, Navalnij-párti tüntetéssorozaton a hatóságok több mint 3000 embert tartóztattak le Fotó: rosbalt.ru
Az Európai Unió, valamint számos ország és politikus elítélte a hatóság erõszakos fellépését. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje Twitter-üzenetében elítélte a hatósági tilalom ellenére tartott aznapi oroszországi tüntetések számos résztvevõjének õrizetbe vételét és az ellenük alkalmazott szerinte aránytalan erõszakot. Üzenetében Borrell hangsúlyozta, hogy az uniós külügyminiszterek videókonferenciáján feltétlenül tanácskozni fognak válaszlépésekrõl.
A lengyel államfõ szerint az Európai Uniónak erõsebb - akár a Gazprom orosz gázipari óriáscég európai tevékenységére is kiterjedõ - szankciókat kellene bevezetnie Oroszországgal szemben az Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt. Andrzej Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap mai kiadásában megjelent interjúban kijelentette: teljesen indokolt szóba hozni a Moszkvával szembeni további szankciók lehetõségét, tekintettel egyrészt a Navalnijjal szembeni fellépésre, másrészt a továbbra is megoldatlan georgiai és ukrajnai konfliktusokban játszott orosz szerepre.
Oroszország visszautasít minden bírálatot, ugyanakkor bejelentette, a belügyeibe való közvetlen beavatkozásnak tekinti a moszkvai amerikai nagykövetségnek a zavargásokkal kapcsolatban megjelent közleményeit. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivõ szerint az amerikai misszióvezetõ figyelmét a moszkvai külügyi tárcánál felhívták arra, hogy a követségi közleményekben be kell tartani a diplomáciai normákat. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes tiltakozását fejezte ki John Sullivan amerikai nagykövetnek az Oroszországban jóváhagyás nélkül megtartott tüntetésekrõl elhangzott washingtoni kijelentések miatt.
