Miután Georgiában egyik szenátorjelölt sem szerezte meg a voksok legalább 50 százalékát a november 3-i választáson – ekkor tartották az elnökválasztást is az Egyesült Államokban –, ezért pótválasztást kellett tartani. A január 5-i voksolást követõen Brad Raffensperger, az állam választási ügyekben illetékes államtitkára konkrét adat megadása nélkül a CNN-nek beszámolt arról, hogy nagyon magas volt a részvételi arány.

Persze ezen nem lehet csodálkozni, hiszen hatalmas volt a tétje ennek a két szenátusi széknek. Azon kívül, hogy két demokrata gyõzelem esetén az elnökség és a képviselõház után a szenátus is a demokraták kezére kerülhetett, az igazi kérdés az volt, vajon Joe Biden, a rövidesen beiktatandó amerikai elnök végre tudja-e hajtani nagyszabású gazdaságpolitikai reformjait. Nos, az eredmények – noha elképesztõen szorosan alakult mindkét párbaj – végül a demokratáknak kedveztek, akárcsak a november 3-i elnökválasztás, hiszen Georgiában sokak meglepetésére gyõzött Biden ellenfele, a jelenlegi elnök, Donald Trump ellen. A demokraták a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben, míg a republikánusok vidéki területeken szereztek több szavazatot.

Warnock az Ebenezer Baptista Egyház fekete bõrû lelkésze Atlantában, ahol Martin Luther King néhai fekete polgárjogi harcos is prédikált     Fotó: NBC News

Ez pedig azt jelenti, hogy a szenátusba története során elõször delegál Georgia afroamerikai politikust Raphael Warnock személyében. Warnock az Ebenezer Baptista Egyház fekete bõrû lelkésze Atlantában, ahol Martin Luther King néhai fekete polgárjogi harcos is prédikált. Bejelentette gyõzelmét a szintén demokrata Jon Ossoff is - õ lehet a 33 évével a legfiatalabb szenátor -, igaz, alig 0,5 százalékkal kaphatott több voksot, mint a republikánus riválisa, és a georgiai törvények lehetõvé teszik a vesztes jelölt, David Perdue számára, hogy a voksok újraszámlálását kezdeményezze. Ezzel mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak 50-50 helye van a szenátusban. Ha a szavazásokon egyenlõség alakul ki, akkor az amerikai jogszabályok alapján a szenátus elnöke, Kamala Harris leendõ demokrata párti alelnök szavazata dönt majd.

Joe Biden tehát immár a beiktatását követõen azonnal nekiállhat megvalósítani a kampányának két fõ ígéretét, a külügyi és a gazdaságpolitikai reformját. Innentõl kezdve biztosak lehetünk abban, hogy az Egyesült Államok visszatér a Trump irányítása alatt elhagyott nemzetközi szervezetekbe. A gazdaságpolitikában is teljes paradigmaváltás várható az elmúlt négy évhez képest.

Biden 1700 milliárd dollárt költene klímavédelmi célokra 10 év alatt – ezeknek jelentõs része infrastruktúra-fejlesztés és technológiai beruházás lenne –, illetve 300 milliárd dollárból hajtana végre kutatás-fejlesztési beruházásokat, 400 milliárdos kormányzati vásárlásokkal célzottan támogatná az amerikai feldolgozóipart. Emellett az egészségbiztosítás átalakítása 750 milliárd dollárba kerülne 10 év alatt.

Joe Biden számára alelnöke, Kamala Harris szavazata fogja biztosítani a demokrata többséget a szenátusban    Fotó: facebook

Ennek anyagi hátterét a BBC gazdasági szakértõi szerint elsõsorban az adóbevételek növelésével szeretné Biden és stábja elõteremteni, és a terveik szerint tíz esztendõ alatt összesen 4000 milliárd dolláros adóbevétel-növekedést érhetnek el. A személyi jövedelemadó felsõ kulcsát 37-rõl 39,6%-ra, a társasági adót 21-rõl 28%-ra, míg a vállalatok külföldön szerzett jövedelmének adóját 10,5%-ról 21%-ra emelné Biden. Az elképzelések között évi 400 ezer dollár feletti jövedelmekre szociális hozzájárulási adót vetne ki, felszámolna egy sor adókedvezményt, és szigorítaná az adóelkerülésre vonatkozó szabályokat.

A klímaterv részeként a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos üvegházgáz-kibocsátást 2035-ig nullára csökkentenék. A georgiai szenátusi választások demokraták gyõzelmének hatására a befektetõk elkezdték felvásárolni a napenergiás cégek részvényeit – az emelkedés meghaladta a 10 százalékot –, mert Biden klímapolitikájának köszönhetõen a következõ évtized legdinamikusabban megújuló és fejlõdõ szektora lehet. Az Amerikai Energia Ügynökség becslései szerint egyébként 2050-re a megújuló energiaforrások adhatják a teljes amerikai áramtermelés közel 40 százalékát.

Érdekes felmérést tett közzé a Markup nevû oldal, amely összesen 58 felhasználó hírfolyamát vizsgálta meg a január 5-én megrendezett georgiai pótválasztás elõtti idõszakban. A novemberi elnökválasztás elõtt betiltotta a Facebook a politikai hirdetéseket a felületén, azonban a georgiai pótválasztás elõtt részlegesen visszaengedte azokat. Az adatokból egyértelmûen kitûnt, hogy a közösségi oldalakon – elsõsorban a Facebookon – ismét teret kapott a félretájékoztatás, azaz jóval pártosabbá és kevésbé informatívvá váltak a georgiai felhasználókra célzott hirdetések miatt. A Markup szerint december 16. és január 5. közötti pár hetes idõszakban több millió dollárt költöttek politikai szereplõk például Facebook-hirdetésekre.