Az emlõsök, madarak és hüllõk világszerte természetes élõhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következõ 80 évben 23 százalékra emelkedhet. A Nature Communications címû tudományos lapban hétfõn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövõre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különbözõ éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján. A fajok kihalással szembeni sebezhetõségének mértékét jelentõsen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különbözõ alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

"Szinte minden ismert madár, emlõs és hüllõ élõhelye csökkenõben van, fõként az emberek földhasználata miatt, a mezõgazdasági és városi területek növekedése miatt" - mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a jelentés vezetõ szerzõje.

Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élõhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is. Fõleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelõtt a legtöbb mezõgazdasági fejlõdés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésû területeket mezõgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esõerdõket, Dél-Amerikában a legelõk kialakítása érdekében. Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedõ nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínûség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedõ hõmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkezõ változások jelentõsen megváltoztathatják az élõhelyeket. Más tanulmányok elõrejelzései szerint az Amazon nagy területei dús lombkoronájú esõerdõbõl szavannaszerû tájjá változhatnak a következõ 100 évben.

"Az Amazonas vidékén élõ fajok hozzászoktak ahhoz, hogy trópusi esõerdõben élnek. Ha a klímaváltozás miatt megváltozik ez az ökoszisztéma, sok faj nem lesz képes túlélni, vagy legalábbis a megmaradó esõerdõkben kisebb területekre kényszerül" - mondta Beyer.