Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július elsõ hetére, egyebek mellett a pedagógusok státusztörvénye is napirenden lesz – írja a Telex Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levele alapján, amit a parlament oldalán tettek közzé.

Semjén Zsolt Kövér László házelnöknek címzett levelében azt írja; a rendkívüli ülés megtartása az általa felsorolt indítványok mielõbbi elfogadása miatt szükséges, hogy ezek ne tolódjanak az õszi ülésszakra. A levélben felsorolt törvényjavaslatok között van a 2024-es költségvetés, az új beruházási törvény, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló javaslat, vagyis a státusztörvény is.

Június 16-án délután 4-kor kezdõdött és szombat délelõtt 9 óra 36 perckor fejezõdött be a parlamenti vita a státusztörvényrõl, ami ellen tüntetést is tartottak már nem egyszer, legutóbb a Kossuth téren. A tüntetésen több ezren vettek részt.

Már közel 5 ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt    Fotó: Freepik

A státusztörvény – amelyet a kritikusai bosszútörvénynek neveznek – lényege, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a pedagógusok számára a megszüntetni kívánt közalkalmazotti jogviszony helyett. Simkó Edit, a tanársztrájk ismert arca a tüntetésen arról beszélt, hogy a törvénynek semmi egyéb értelme nincs, minthogy megtörje a pedagógusok gerincét.

Ahogy az már nyílt titok, a státusztörvény elfogadása esetén több ezer pedagógus szándékozik beadni a felmondását. Az aHang oldalán indított petícióban már közel 5 ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt. Ha ez bekövetkezik, a már most is nagy tanárhiány kezelhetetlenné válik Magyarországon.

A beterjesztett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az errõl szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szûnik meg úgy, hogy elõtte egy hónap a felmentési idõ.

A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak     Fotó: Pixabay

A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebbõl az igazgató 15 nappal rendelkezhet. A szülõi szabadság összesen 44 nap – a gyermek hároméves koráig. A javaslat szerint a tanév egy hónappal meghosszabbítható, tehát akár július középig is tarthat. Erre azonban csak akkor nyílik lehetõség, ha nem valósul meg a 180 tanítási nap.

A tervezet kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhetõ, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetõség. Igaz, hogy a törvényjavaslat a jelenleginél magasabb fizetéseket ígér, viszont akár 180 napra is egy másik intézménybe vezényelhetõvé teszi a pedagógusokat, 30-50 kilométeres körzetben.

A munkáltató valóban betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe. Ugyanakkor a tanárok nem nyilatkozhatnak az oktatásról, az iskolájukban folyó munkáról.