Hétvégétõl elérhetõ a magyar dinnye, igaz elõször csak kisebb mennyiségben. A magyar dinnyetermelõk a spanyol, görög és olasz termelõk miatt az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, ezért jelentõs technológiai fejlesztésekbe kezdtek. A magyarországi fajtahasználat az elmúlt idõszakban nemzetközi szinten is versenyképessé vált, ráadásul a hazai klíma szintén kedvez ennek a gyümölcsnek.
A hazai dinnye már e hétvégétõl kisebb mennyiségben kapható lesz, majd július elsõ hetétõl várható nagyobb mennyiségben a termés. Elõször a déli országrészbõl, Békés, Tolna, Baranya térségébõl, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz, késõbb, július végétõl Szabolcs-Szatmár-Beregbõl és kedvezõ idõjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhetõ lesz írta a Pénzcentrum.
A magyar dinnyetermelõk az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelõket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerûsítése érdekében a kamara és a vetõmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is.
Ennek hozadékaként is észlelhetõ volt a hazai termõterület csökkenésének lassulása, a korszerûtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára elérte a teljes dinnye termõterület 95 százalékát. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel elõrébb hozható a szezonkezdet.
A görögdinnye-termesztésünk 2-3 százaléka, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20 százaléka fóliás termelésbõl származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sõt, növekedett a minõség.
A sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre Fotó: Freepik
A hazai klíma kifejezetten elõnyös a dinnyetermesztésnek annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hõmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetõen a hazai termesztésû dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erõsebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre.
Csökkent az óriás dinnyék aránya, de az útszéli és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában. Sárgadinnyébõl hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetõségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb.
A dinnye több mint 90 százaléka víz, így fogyasztása jelentõs segítség a folyadék pótlásában. A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levõ likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelõzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.
