Az Unió élmezõnyébe tartozik Magyarország a sördrágulás tekintetében, sõt, mondhatni európai rekorderek lettünk a folyékony kenyér inflációjában. Ugyanakkor furcsa, de igaz: mindeközben visszaesett az olcsóbb sörökre a kereslet tavaly idehaza, tovább nõtt az igény a prémium és szuperprémium termékekre.
Éves alapon 30-40 százalékos drágulást mért a sörök piacán a Központi Statisztikai Hivatal 2023 elsõ hónapjában. Havi leosztásban meglehetõsen egyenletes volt a tavalyi drágulás, így az idén januári jelentõs emelkedés meglehetõsen kirívó jegyzi meg a HVG.
Egy biztos, januárban 813 százalékkal drágultak a sörök a hazai boltokban. Azonban kivételt jelentenek a vendéglátóhelyeken kínált dobozos vagy csapolt sörtermékek, hiszen azok árszabása átlagosan "csak" 2 százalékkal csúszott feljebb az említett hónapban írta a haszon.hu.
A csapolt sörök is drágultak Magyarországon Fotó: Freepik
Európában nálunk drágult legjobban a sör a vizsgált idõszakban. Mellettünk a képzeletbeli dobogó második fokán Litvánia áll 19,8 százalékos sörinflációval. A harmadik helyezett pedig Belgium, ahol 13,1 százalékkal növekedett a felsõerjesztésû ale, valamint 16,2 százalékkal az alsóerjesztésû láger sörök árszintje. Az EU-átlag 1112 százalék.
A teljes forgalom 56 százalékát a középkategóriás sörök adták tavaly. Az olcsóbb termékek forgalma tavaly visszaesett 2021-hez képest, így a teljes piac 8,4 százalékát jelentették. Azonban hatodik éve töretlenül növekszik a prémium és szuperprémium sörök kereslete, amelyek a sörpiac 30 százalékát fedték le az elõzõ évben.
Emellett az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök is nagyobb szeletet haraptak ki a sörtortából: 6 százalék környékén végeztek. Viszont a csökkentett alkoholtartalmú (2 százalék körüli) ízesített sörtermékek kereslete marginalizálódott, és 0,5 százalék alá csökkent. A kiszereléseket tekintve az aludobozos sörök vitték a prímet 69 százalékkal.
