Úgy tûnik, valóságos ígéretcunami érkezett meg Brüsszelbe a magyar kormánytól, hogy az Európai Unió az eddig visszatartott teljes összeget – összesen 13,3 milliárd euro, ami a jelenlegi árfolyamon 5300 milliárd forint – átutalja Magyarország számára.

Az Európai Bizottság szakemberei szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelõ 2019-es értékrõl 2070-re jelentõsen, a GDP 12 százalék fölé emelkednek, ami hosszútávon magas fenntarthatósági kockázatokat jelez - írta a Portfolio.

Nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjasok járadékát, muszáj változtatni a szakértõk szerint    Fotó: Pixabay

A benyújtott helyreállítási terv elsõ pontjában a kormány vállalta, hogy a nyugdíjrendszert a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelõségének érdekében megreformálja. Az atv.hu szakértõi szerint a nyugdíjreform a következõ elemekbõl fog összeállni:

- Egy független nemzetközi szakértõgárda jelentést készít a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elõ, melyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, a megfelelõség megõrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlõtlenségek kezelése révén.
- Ezt követi a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat kidolgozása a kormány által, amit egy részletes hatásvizsgálattal kísért, jogalkotási javaslat követ.
- A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31.

Az is kiderült, hogy olyan szakpolitikai javaslatokat kell elõterjeszteni, melyek a hosszabb munkával töltött életszakaszt ösztönzik. Ilyen lehet például a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelése és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálása.