Addig-addig „akarta megállítani Brüsszelt” a magyar kormány éveken keresztül, míg a legrosszabb pillanatban sikerült neki, igaz, a kabinet és a kormánypárti politikusok vélhetõen nem erre számítottak. Ugyanis a mai vitán – melyen a magyar kormány nem is képviseltette magát – ma megszavazta az Európai Parlament azt a jelentést, amely megállapítja, hogy Magyarországra az európai alapértékek helyett már inkább a „választási autokrácia” jelzõ illik.

Az állásfoglalást 433 képviselõ fogadta el 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett. A Fidesz és a KDNP EP-képviselõi nemmel szavaztak az állásfoglalásra, míg a jobbikos Gyöngyösi Márton, a momentumos Cseh Katalin és a DK három képviselõje támogatták a javaslatot. A negyedik DK-s tag, Dobrev Klára nem volt jelen a szavazáson, ahogyan a momentumos Donáth Anna és az MSZP-s Ujhelyi István sem.

A telex.hu megírta, hogy a jelentést a magyar jogállamiságot vizsgáló EP-különbizottság vezetõje, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselõ nyújtotta be. A 30 oldalas dokumentum a 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés frissített változata, aminek a nyomán elindult a hetes cikkelyes eljárás.

Az Euronews arról ír, hogy a most elfogadott jelentésben újdonságnak számít az uniós források kérdése. A képviselõk arra szólították fel a jelentésben az Európai Bizottságot, hogy mindaddig zárolják az összes Magyarországnak járó uniós forrást, amíg a magyar kormány nem orvosolja a problémákat.

Sajtóértesülések szerint a 2021–2027-es 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás akár 70 százalékát is blokkolhatják

A jelentés szerint súlyosbította a magyar helyzetet az Európai Unió tétlensége, ráadásul az uniós miniszterekbõl álló Európai Unió Tanácsa is megsérti a jogállamiságot azzal, hogy nem haladnak szerintük megfelelõ ütemben a hetes cikkelyes eljárással.

A magyar ellenzék politikusai arra kérték az EP-képviselõket és az uniós döntéshozókat, hogy ne fosszák meg a magyarokat az uniós támogatásoktól, hanem a kormányt megkerülve juttassák el azokat az emberekhez. Ezt egyébként kiemelte az Európai Parlament állásfoglalása is: szerintük ilyen esetben az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és a nem kormányzati szervezeteken keresztül kellene elosztani.

A csütörtöki szavazáson végül a Fidesz és a KDNP EP-képviselõi nemmel szavaztak az állásfoglalásra, míg a jobbikos Gyöngyösi Márton, a momentumos Cseh Katalin és a DK három képviselõje támogatták a javaslatot. A negyedik DK-s tag, Dobrev Klára nem volt jelen a szavazáson, ahogyan a momentumos Donáth Anna és az MSZP-s Ujhelyi István sem.

A Reuters két uniós tisztviselõre hivatkozva arról írt, hogy korrupciós problémák miatt több milliárd euró folyósítását blokkolhatja a Bizottság. Bár konkrét összeget a hírügynökség forrásai nem mondtak, de sajtóértesülések szerint a 2021–2027-es 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás akár 70 százalékát is blokkolhatják, tehát 15,75 milliárd euró (6400 milliárd forint) kifizetését halaszthatják el. Nem kizárt, hogyaz ügyben vasárnap születik döntés.