Az energiaárak elszabadulása miatt alternatív lehetõségként már az iskolák esetében is felmerült a fával való fûtés. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy Magyarország több mint 20 százaléka erdõ ugyan, de nem biztos, hogy megfelelõ minõségû tûzifát nyerhetünk belõle.

„A mintegy 400 millió köbméteres élõfakészlet és a 13 millió köbméter éves növedék mellett az éves fakitermelés jellemzõen nettó 6,5-7 millió köbméter. A tûzifa felhasználás évente mintegy nettó 3,5 millió köbméter” – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület fõtitkára.

A szakember úgy véli, a korábbi évekhez képest megnövekedett tûzifaigényt úgy tudják majd kielégíteni, hogy az erdõk hosszútávú fenntartása, ökoszisztéma szolgáltatásainak biztosítása továbbra is fókuszban marad az erdõgazdálkodási tevékenységek tervezése és megvalósítása során.

Ugyanakkor a hazai erdõs területek 43-44 százaléka ugyanakkor magántulajdonban van, ezeken a területeken pedig nagyon nagy különbség lehet a fák minõségében és felhasználhatóságában. A fõtitkár szerint többségében nem olyan jó termõképességû területekrõl van szó.

Az sem mindegy, hogy mikor vágják ki a tüzelõnek szánt fát, hiszen fajonként más a vágáskor     Fotó: freepik.com

Ráadásul a mostani törvényi szabályozás mellett a magánerdõtulajdonosok kötelesek ezeket a területeket erdõként tartani, ami azt jelenti, hogy a kivágható erdõnél is számolnia kell a tulajdonosnak azzal, hogy utána saját költségén vissza kell fásítania a területet.

Az sem mindegy, hogy mikor vágják ki a tüzelõnek szánt fát, hiszen fajonként más a vágáskor. Ahhoz, hogy valaki most olyan területen vágjon ki fát, ahol ez korábban nem volt betervezve, annak engedélyt kell kérnie az Erdõfelügyelettõl. Ez korábban egy 21 napos folyamat volt, amit most 8-ra csökkentettek.

Ráadásul a most kivágott fából majd körülbelül másfél év után lesz olyan tûzifa, amely megfelelõ hõmérsékletet biztosít fûtéskor.